Báthory Erzsébet, a vérben fürdő grófné mondája

Az Európa-szerte elterjedt legenda szerint egy napon fésülködés közben véletlenül meghúzta Báthory Erzsébet haját egyik cselédje. Az úrnő erre dühében úgy pofon vágta a leányt, hogy annak kiserkent a vére, a grófné karjára hulló vércseppek azonban rögtön megfiatalították az asszony bőrét. Azért, hogy szépségét megőrizze az úrnő, rövidesen fiatal szolgálólányok vérében fürdött rendszeresen – olvasható a Szabad Föld cikkében.

Forrás: SZABADFOLD.HU2021. 02. 21. 10:24
Báthory Erzsébet grófné portréja Forrás: Wikipedia Commons
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Báthory Erzsébet – a később futótűzként elterjedt történetek alapján – nem ismert határt a kegyetlenkedésben. Rendszeresen csapoltatta a vár pincéjében fogságban tartott lányok vérét, az egyik leírás szerint összesen hatszáz leány esett ennek áldozatul. Szerencsétleneket utána el is földelték a pincében, szüleiknek pedig azt hazudták, hogy betegség ragadta el őket e világból.

„A vér, a kínlódó, vergődő test, a kétségbeesett arckifejezés látása, a könyörgések, a fájdalomordítások, a velőtrázó sikítások, a halálhörgés perverz gyönyörűséget okozott neki.”

Ki ez a nő, akiről ekképpen ír az 1926-ban megjelenő Tolnai Világlexikona?

Báthory Erzsébet grófné portréja
Fotó: Wikipedia Commons

Báthory Erzsébet Magyarország egyik legelőkelőbb családjába született 1560-ban, nagybátyja, Báthory István például egyszerre volt erdélyi fejedelem és lengyel király. A kor szokásainak megfelelően a fiatal Erzsébetet rangjának megfelelően házasították ki, csupán tizenegy esztendős volt, amikor eljegyezték Nádasdy Ferenc gróffal. Négy évvel később meg is ülték a lakodalmat.

Jóllehet házasságukból hat gyermek is született, mégis kevés időt töltöttek együtt, hiszen a fekete bég néven ismert, rettegett Nádasdy szinte minden idejét felemésztette a törökkel folytatott végvári küzdelem.

Nádasdy Ferenc gróf
Fotó: Wikipedia Commons

Az ifjú feleség a hozományul kapott csejtei kastélyban töltötte mindennapjait, majd 44 esztendős korában megözvegyült, mivel Nádasdy belehalt a tizenöt éves háborúban szerzett súlyos sérülésébe. Alig hunyt el, hamarosan felröppentek az első kétes hírek! Magyari István református lelkész már ekkor arról beszélt, hogy

az úrnő ördögi praktikákat folytat és okkult tudományokkal foglalkozik a csejtei kastélyban, komolyabb ügy azonban még évekig nem kerekedett ebből.

Nem hallgatták meg

Néhány évvel később a mendemondák alapján azonban Habsburg II. Mátyás király eljárást indíttatott, és Thurzó György nádor 1610-ben váratlanul letartóztatta a csejtei kastély úrnőjét. A nádor villámgyors peres eljárást folytatott le, amelyben kínvallatással beismerésre kényszerítette Báthory feltételezett cinkosait.

Ítélete alapján nyolc (nem hatszáz!) lány meggyilkolásáért az úrnőt saját várában zárták el,

két komornáját máglyán megégették, egy szolgálóját lefejezték, egyet pedig börtönbe zárattak.

Csejte vára, ahová a grófnét élete végéig száműzték
Fotó: Wikipedia Commons

Báthory Erzsébet négy évig élt elzárva, senkivel sem tarthatta a kapcsolatot, csupán enni kapott, majd 1614-ben megháborodva elhunyt. Az még a korban is kirívó volt – különösen főúri családok tagjaival szemben –, hogy a vádlottat meg sem hallgatták, és valódi bizonyíték nélkül zárták be. Noha II. Mátyás többször figyelmeztette a törvényességre Thurzót, rövidesen felhagyott az ügy további bolygatásával.

Korántsem szokatlan

Érdemes összevetni két korabeli véleményt. Az egyik Ponenikus János csejtei lelkésztől származik, aki az első önkéntes vádlója volt az úrnőnek. Boszorkánysággal és emberevő lakomák rendezésével vádolta meg Báthoryt, valamint azzal, hogy a király és a nádor – tehát II. Mátyás és Thurzó – szívének szétharapdálását kérte a sátántól, továbbá miután elfogták, macska képében kísértette a lelkészt.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Zrínyi Miklós harca a keresztények összefogásáért

Balszerencsés lengyel hadjáratáról és az azt követő török megtorlásról nevezetes, ugyanakkor Zrínyi Miklós nagy reményeket fűzött hozzá, hogy általa egyesíteni lehet a három részre szakadt országot. Tudomásunk van megfontolt diplomáciai munkájáról, mégis sokan kalandornak tartják – írja a Szabadföld.hu.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.