Zrínyi Miklós harca a keresztények összefogásáért

Balszerencsés lengyel hadjáratáról és az azt követő török megtorlásról nevezetes, ugyanakkor Zrínyi Miklós nagy reményeket fűzött hozzá, hogy általa egyesíteni lehet a három részre szakadt országot. Tudomásunk van megfontolt diplomáciai munkájáról, mégis sokan kalandornak tartják – írja a Szabadföld.hu.

Erdély aranykora – ezzel a kifejezéssel szoktuk jellemezni azt a világot, amelyet az egykori fejedelemség Bethlen Gábornak köszönhet. A következő, hosszabban uralkodó fejedelem, I. Rá­kóczi György idején folytatódott Erdély virágzása, és ebben a felívelő korszakban lépett örökébe az ő fia, II. Rákóczi György.

Felsővadászi II. Rákóczi György
Fotó: Wikipedia Commons

Sokan kalandornak minősítik politikáját, hiszen figyelmen kívül hagyva a szultán tiltó szavát – márpedig az Erdélyi Fejedelemség a Török Birodalom vazallusa volt –, meg kívánta szerezni a lengyel koronát. Ám előbb megalázó békére kényszerült lengyel földön, majd Köprölü Mohamed kegyetlen bosszút állt rajta és alattvalóin, aminek következtében Erdély csillaga örökre leáldozott.

A helyzet azért mégsem ilyen egyszerű, II. Rákóczi György nem meggondolatlan kalandor volt, aki nagyravágyása miatt a mélybe taszította Erdélyt. Érdemes utánajárni, mi késztette arra, hogy még a szultán szavára is fittyet hányjon, és hadjáratot indítson Lengyelország ellen. Ahogyan az is elgondolkodtató, amit már a kortárs történetíró, Szalárdi János sem értett, hogy a Török Birodalomnak miért kellett úgy tartania Erdélytől, „mint az elefántnak a szúnyogtól”.

Nem maradt veszteg

A gyermek II. Rákóczi Györgyöt a templomlátogatás és a bibliaolvasás mellett elsősorban uralkodásra nevelték. Édesapja, az akkori fejedelem már 19 évesen kinevezte a váradi erőd kapitányának, majd 21 éves korában elfogadtatta örökösének. A következő esztendőben az igen rangos Rákóczi család fiaként feleségül vette Báthori Zsófiát, a Báthori család utolsó leszármazottját: a nászajándék óriási birtokgyarapodást jelentett.

Sárospatak, Rákóczi-vár, belső várudvar
Fotó: MTI/Balázs Attila

A fénykorát élte Erdély, amikor II. Rákóczi György elhunyt apja helyébe lépett 1648-ban. A trón mellett édesapja és a régebbi felmenők politikáját is megörökölte: a lengyel trónt meg kell szerezni, a törököt ki kell űzni az országból, és a három részre szakadt Magyar Királyságot egyesíteni kell. Nem ő lett volna az első erdélyi fejedelem, aki egyben lengyel király is. Báthory István ugyanis elmondhatta ezt magáról, sőt a fenti célok elérésén dolgozott javában, amikor váratlanul elhunyt fiatalon.

Rákóczi már 1649-ben szövetséget kötött a kozák hetmannal, néhány évvel később a hűbéresévé tette a moldvai és a havasalföldi vajdát, majd szövetséget kötött X. Károly svéd királlyal. Ilyen szövetségi rendszerrel a háta mögött egyáltalán nem volt irreális a lengyel korona megszerzése. Az erdélyi fejedelem neki is indult a hadjáratnak a török engedélye nélkül, noha igen egyértelmű üzenetet kapott Isztambulból: „üljön veszteg, ne mozogjon, megárt”.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Milyen titkos üzenet rejlik Zrínyi Miklós történelmi eposzában?

Idén ünnepeljük gróf Zrínyi Miklós költő és hadvezér, horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, hadtudós, a szigetvári hős dédunokája születésének 400. évfordulóját. Az ő munkásságának kutatására jött létre öt esztendeje egy kutatócsoport. Máris figyelemre méltó eredményeik vannak – írja a Szabadföld.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.