Milyen titkos üzenet rejlik Zrínyi Miklós történelmi eposzában?

Idén ünnepeljük gróf Zrínyi Miklós költő és hadvezér, horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, hadtudós, a szigetvári hős dédunokája születésének 400. évfordulóját. Az ő munkásságának kutatására jött létre öt esztendeje egy kutatócsoport. Máris figyelemreméltó eredményeik vannak – írja a Szabadföld.

Barabás Miklós: Zrínyi Miklós (1842) Forrás: Kiscelli Múzeum / Wikipedia Commons

Olyan kódolt üzeneteket tartalmaz Zrínyi Miklós 1651-ben megjelent Szigeti veszedelem című eposza, amelyek feltételezhetően a hun/magyar és a török történelem kutatásához nyújtanak adalékot – fogalmazta meg álláspontját a Zrínyi-kutatócsoport.

– A költő Zrínyi magabiztosan uralta a kriptográfiát, a titkosírást, az információk elrejtését magában foglaló szakterületet is – nyilatkozza a Szabad Földnek dr. Falus Orsolya jogtörténész, a kutatócsoport tagja. – Egyedülálló hadtudományi műveivel a hazai hadviselés átalakulását célozta meg, és több helyen hangsúlyozta a titkok megőrzésének jelentőségét. Levelezésében is használta a rejtett titkosírás formáját, ami főleg a II. Rákóczi György erdélyi fejedelemhez írott leveleiben érhető tetten.

Barabás Miklós: Zrínyi Miklós (1842)
Fotó: Kiscelli Múzeum

A biztos örökös híján a magyar nemességnek, a Szent Korona tagjainak ajánlott Szigeti veszedelem a kor szokása szerint monoalfabetikus titkosítási rendszerrel kódolt információkat tartalmaz, melynek lényege az ábécé egyszerű elcsúsztatásában áll, vagyis egy betű egy másik adott betűnek felel. Maga az eposz többféle, külön-külön is érvényes titkosírással íródott, melyben az átadott informá­ciók valódiságának, hitelességének vizsgálatát, kutatását azok súlya miatt körültekintően kell végeznünk, tisztelettel adózva Zrínyi Miklósnak, aki szerint azok Szulejmán szultán halálára is utalnak.

Dr. Falus Orsolya jogtörténeti szempontból is fontosnak tartotta az elemzést, amely arra irányult, hogy a kódolt ismeretek értelmezhetők-e mint a nemzetre hagyott „kiváltságos végrendelet”. Zrínyi Miklós várkapitány az 1566-os legendás kirohanás előtti napokban egy portya alkalmából megszerezte a török sereg hadizászlaját, amelyet a vár területén elrejtett.

Az 1994-ben Szigetvár határában létesített Magyar-Török Barátságparkban felállították Szulejmán szobra mellé Zrínyi Miklós 4,25 méter magas szobrát is. A török művész, Metin Yurdanuk szobrának elkészítését, szállítását és felállítását a török állam vállalta. Az avatóünnepségre várhatóan tavasszal kerül sor.
Fotó: Kálmándy Ferenc / MTI

Ezt a megöröklött információt adja tovább a költő dédunoka, s ha ez igaz, a magyar sereg a hadijog értelmében győzött a törökökkel szemben. Ennek tisztázásához a szigetvári vár régészeti és építészeti feltérképezését is el kell végezni, középpontba helyezve a rejtekhely kérdését.

Azt már egy geofizikus mérnök kétséget kizáróan megállapította, hogy az eposzban kóddal jelzett helyen, a talajszint alatt, jelentős mélységben geológiai elváltozás észlelhető, amely éppenséggel lehet egy betemetett pince is.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Zrínyi Miklós ravatala fölött – Élő történelem a virtuális térben 18 órakor

1664. november 18-án, vadászbalesetben elhunyt a magyar történelem egyik legnagyobb alakja, a költő Zrínyi Miklós. Halálát a mai napig számos kérdés övezi, végtisztességének rítusáról pedig igencsak kevés forrás maradt az utókorra. A Zrínyi Miklós ravatala fölött című, élő interpretációs rövidfilm betekintést enged a 17. századi főnemesi végtisztességet övező rítusokba, viselettörténetbe, de még a gasztronómiába is.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.