Czettler Jenő koncepciós pere
Ezt a nemzeti érzelmű réteget akarta megsemmisíteni a Rákosi-rendszer. Dobos László, a Jászok Egyesületének elnöke felidézi: a jászárokszállási Czettler Jenő agrárközgazdászt is koholt vádak alapján fogták perbe 1951 nyarán. A Grősz-perben zárt tárgyaláson tíz társával a „népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és vezetése” vádjában bűnösnek találták, tizenkét év börtönre, vagyonelkobzásra és a közügyektől tíz év eltiltásra ítélték. Czettler Jenő a börtönkórházban halt meg 1953-ban. A tudós professzor „bűne” valójában az volt, hogy gazdaságilag is erős, öntudatos nemzetben gondolkodott, meghonosította hazánkban a gazdagimnáziumot, az őszirózsás forradalom bukását követően újjászervezte a Magyar Gazdaszövetséget, több ciklusban képviselte a Jászságot a nemzetgyűlésben, az országgyűlésben, majd a Jászok Egyesülete Budapesten szervezet vezetőjeként.
Célja a jómódú birtokos parasztság megerősítése volt, a földnélkülieket és a törpebirtokosokat pedig kisbérletes telepítéssel kívánta biztos megélhetéshez juttatni. Úgy vélte, hogy az erős identitású középbirtokos parasztság képes lesz eredményesen szembeszállni a fölforgató, nemzetellenes törekvésekkel.
A szülőföldjükről elszármazott jászságiak mindenkor keresték a kapcsolattartás lehetőségét egymással és az otthon élőkkel. S bár a fővárosban 1921-től működő Jászok Egyesülete Budapesten szervezetet 1946-ban feloszlatták, a rendszerváltozást követően, amint lehetett, a Jászok Egyesülete újjáalakult. Adósai vagyunk szülőföldünknek – álltja Dobos László elnök, aki szombat délután várja az érdeklődőket Czettler Jenő egykori fővárosi lakóházához (Budapest VI., Andrássy út 83–85.) emlékezni, ünnepelni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!