Mint már korábban is megírtuk, a Néprajzi Múzeum nemcsak a múlt tárgyaival foglalkozik, hanem a jelen műtárgyaival is. Létezik egy kortárs tematikájú kutatási programjuk, a MaDok-program, amelynek köszönhetően XXI. századi tárgyakkal is gyarapodnak a gyűjtemények.
A Felrajzolt könyvek projekt is a múzeum MaDok-programjának legújabb kísérleti terepe. A fókuszban a kortárs tárgyi világ megőrzése és a jelenkor múzeumi dokumentálása és bemutatása áll.
A program most kortárs alkotókat kér fel, hogy a múzeum kiadványaiból inspirációt nyerve alkossanak. A Felrajzolt könyvek sorozat célja az olvasás, az ismeretcsere, a Néprajzi Múzeum kiadványainak népszerűsítése kortárs alkotók bevonásával, akik „vizuális könyvajánlót” rajzolnak krétával a falra.
Lovak, szarvasok, madarak, különös állatok. Pásztorok, asszonyok, leányok. Az erdő fái, indák, levelek és virágok.
Eged Katalin Enikő grafikus és illusztrátor A tükrös című könyvet választotta inspirációnak, hogy létrehozza Varázskert című munkáját.
A kötet a Néprajzi Múzeum Állattartás-pásztorművészet gyűjteményében található több száz tükrös tárgyat dolgozza fel katalógus formájában. A tükrösök a 19. század első felében terjedtek el, a legkorábbi példányok az 1830-as évekből maradtak fenn, a pásztorélet fontos kellékei voltak, hiszen a korabeli gyakorlat szerint a pásztorok maguk borotválkoztak.
A tükrösök formája a használathoz igazodott; a tükröt kis, fából készült dobozban tárolták, amelynek külsejére különös gonddal karcolták, vésték, faragták, később már színezték, festették is az aprólékosan kidolgozott díszítőmotívumokat.
Az időtől és helytől függően eltérő díszítőelemek között népszerűek voltak az állatábrázolások: virágos ágat tartó madarak, a szarvas, a kígyó alakja, de régóta ismert motívum az oroszlán is. A tükrösök díszítményei között gyakran jelentek meg különböző jelenetekben és viseletekben ábrázolt emberek.
A Varázskertben a több száz éves tükrösdíszítések figuratív motívumai a kortárs alkotói eszköztár segítségével elevenednek meg a falon. A fiktív kert gazdag vizuális világa különös atmoszférát teremt, amely nemcsak böngészésre, de elmélyülésre is hívja a nézőt.
A tervek szerint egy éven át négy alkotót kérünk fel, hogy a látogatói térben hozzák létre alkotásaikat
– mondja Gellér Judit muzeológus, a projekt ötletgazdája. „A krétával rajzolt ideiglenes művek nem tűnnek el örökre - a rajzokat fényképeken archiválja a múzeum, így megmaradnak az utókor számára.”
A látogatói térben lévő fekete fal így kreatív múzeumi üzenetté válik: időről időre más tartalommal töltődik meg, fizikailag pedig az Etknow könyvesbolt teréhez kapcsolódik, melynek kiadványaiból a művészek az inspirációt nyerik.
