Gyűjtemények és történetek

– Fontos feladatunk, hogy a százötven év alatt kialakult képet még inkább pontosítsuk, hiszen a Néprajzi Múzeum messze több annál, mint egy csodálatos népművészeti gyűjtemény – mondta a Magyar Nemzetnek Kemecsi Lajos. A Néprajzi Múzeum főigazgatójával az elmúlt fél év tapasztalatairól, kiállításairól, az épület modern tereiről és arról is beszélgettünk, hogy az utóbbi években gyarapodtak-e a gyűjteményeik.

– Emellett A Zoom – Perspektívaváltás című állandó kiállítást is formabontónak tekinthetjük.
– Több mint ötszáz négyzetméteren olyan megoldásokkal, elrendezésben állítottuk ki a műtárgyakat, ami meglepheti az érdeklődőket. Egymás mellett láthatnak egy szibériai sámándobot és egy keletnémet írógépet. Ebben a kiállításban azt próbáltuk megmutatni, hogy mennyire komplex és gazdag az a gyűjtemény, amelybe beáramlanak a műtárgyak, és ezzel mit kezd a múzeum, hogyan alakít ebből rendszert. Ehhez az inspiráló kiállítási térhez tartozik a hatszáz négyzetméteres, Méta nevű ismeretátadási tér. Itt digitális kijelzőkön és hagyományos ismeretterjesztő eszközökön keresztül informálódhatnak az érdeklődők. A Ferencz Marcel építész által zajos oldalnak nevezett első emeleten jön majd létre az ifjúsági kiállítás, míg a második emelten kapott helyet az a konferencia- és rendezvénytér, ahol a nemzetközi és szakmai konferenciákat tartottuk. A Méta tér közelében, a föld alatt található a mozitermünk, ahol filmklubot tartunk, a jövőben pedig filmfesztivállal is várjuk a látogatókat.

– A Néprajzi Múzeum 1872 óta működik. Egy ilyen nagy múltú intézménynek mi a feladata a XXI. században?
– Fontos feladatunk, hogy a százötven év alatt kialakult képet még inkább pontosítsuk, hiszen a Néprajzi Múzeum messze több annál, mint egy csodálatos népművészeti gyűjtemény. A világban való eligazodásban, az emberi viszonyok bonyolult rendszerében, az identitással kapcsolatos válaszok megfogalmazásában segítünk.

Olyan alapvető kérdésekre kívánunk hiteles választ adni, mint hogy mi a néprajz vagy mi a múzeum. Ehhez rendelkezésünkre áll a gyűjteményünk és a rendkívül felkészült múzeumi, szakmai közösségünk, amely a költözést biztonságosan megvalósította, komoly elismerést aratva ezzel. Emellett igazolni szeretnénk, hogy a szakmai tudás közreadásával a társadalomnak hasznos munkát végzünk.

– A gyűjtemény bővítésére volt lehetőségük az elmúlt években?
– Bár a múzeum bezárása idején azt a döntést hoztuk, hogy nem gyarapítjuk a gyűjteményünket, számos alkalommal olyan magángyűjtemények kerültek elő, amelyeket nem volt szabad elengedni, mert közgyűjteményben van a helyük. Olyan terepmunkákra nyílt lehetőségünk Kelet-Afrikától Kalotaszegig, amelyeket csak most lehetett elvégezni. Úgyhogy készülünk egy kiállítással, amely ezeket az új gyűjtéseket mutatja be. Fontos itt megjegyeznem, hogy a Néprajzi Múzeum nemcsak a múlt tárgyaival foglalkozik, hanem a jelen műtárgyaival is. Létezik egy kortárs tematikájú kutatási programunk, a MaDok-program, amelynek köszönhetően XXI. századi tárgyakkal is gyarapodnak a gyűjteményeink.

Összességé­ben tehát nem egy lezárt, hanem egy folyamatosan formálódó gyűjteményről beszélünk.

– A gyűjtemény fejlesztésekor mennyiben játszanak fontos szerepet a tárgyakhoz kapcsolódó történetek?
– A már megnyílt Zoom térben a hatalmas fotógyűjteményünkből mutatunk meg a látogatóknak 365 portrét, amely jelzi, hogy az emberekért vagyunk, velük foglalkozunk.

Rengeteg olyan tárgyat őrzünk a gyűjteményünkben, amelyekhez emberi történetek fűződnek, és a mi dolgunk az, hogy ezeket a történeteket, fotókat, feljegyzéseket, köztük Vikár Béla, Kodály Zoltán és Bartók Béla első hangrögzítéses viaszhengereit bemutassuk a közönségnek.

– Az energiaválságos időkben hogyan tervezik a működésüket?
– Szerencsére az épület rendkívül korszerű technológiával rendelkezik. Az, hogy kétharmada a föld alatt van, jelentős mértékben lecsökkenti az energiaszükségletét a fűtés és a hűtés terén egyaránt. Hőszivattyús energiatelep látja el az energiafogyasztásunkat, csak árammal működő rendszereink vannak, nem fogyasztunk gázt. A távhő mellett a közelünkben működő városligeti műjégpálya hulladékhőjét is használjuk a fűtési szezonban. Éves adatok nem állnak még rendelkezésünkre, de az épület adottságai, modern rendszerei a leghatékonyabb működést teszik lehetővé, ezért azt tervezzük, hogy nem zárunk be.

Borítókép: Kemecsi Lajos (Fotó: Bach Máté)