Munkácsy Golgotája harminc éve látható a debreceni Déri Múzeumban

„Én az emberi alakban megjelent Istent akartam ábrázolni”  – így vallott műveiről az alkotó, akinek a múzeum talán legnépszerűbb kiállítóterében, a Munkácsy-teremben láthatók Krisztus szenvedéstörténetét feldolgozó, monumentális alkotásai. A festmények Krisztus és vádlói konfliktusát, végkifejletként pedig az ige beteljesedését, Krisztus kereszthalálát jelenítik meg.

Magyar Nemzet
Forrás: Déri Múzeum2023. 08. 17. 11:04
A Munkácsy trilógia a debreceni Déri Miksa Múzeumban
Debrecen, 2015. május 20. Papp László polgármester (szemben) sajtótájékoztatót tart a Munkácsy-trilógia elõtt a debreceni Déri Múzeumban 2015. május 20-án. Munkácsy Mihály három híres festménye, a Golgota, az Ecce Homo és a Krisztus Pilátus elõtt címû kép újra együtt látható a múzeumban. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt Forrás: Czeglédi Zsolt
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A művek közös bemutatásának különlegessége, hogy maga Munkácsy sem látta együtt a három, bibliai témát feldolgozó festményét. A Jézus életét megörökítő sorozat darabjai első alkalommal 1995. augusztus 25-én, a Déri Múzeumban voltak láthatók együtt. Különösen fontos mind Debrecen városának, mind a Déri Múzeumnak, hogy itt valósulhatott meg először a három mű együttes bemutatása. A Déri Múzeumba látogatók a „művészetek templomában” tekinthetik meg a különleges megvilágításban kiállított műveket.  

Munkácsy Mihály: Golgota
Munkácsy Mihály Golgota című festménye a letakarás előtt a debreceni Déri Múzeum Munkácsy-termében 2015. augusztus 31-én. A festményt azért takarták le, mert tulajdonosa, Pákh Imre megtiltotta a kép további nyilvános bemutatását (Fotó: MTI /Czeglédi Zsolt)

A látogatók által leginkább keresett műalkotások sorsának alakulását mindig jelentős figyelem kísérte. A 2015-ös év óriási eredménye volt, hogy a Magyar Értéktárprogram keretéből sikerült megvásárolni a Krisztus Pilátus előtt című festményt, így a sokszor utaztatott mű végleges helyett kapott a múzeum épületében. A három alkotás közül már csak a Golgota helyzete nem rendeződött, erre 2019. január 9-ig kellett várni. A mű tulajdonosával folytatott tárgyalások sikerrel jártak, és ami nem sikerült a magyar államnak 135 éve, az végre beteljesedett, és együtt maradhattak a Krisztus-trilógia darabjai.

A Golgota

(1884, olaj-vászon 460x712 cm)

Munkácsy 1881-től dolgozott második festményén, amely Krisztust ábrázolta a kereszten. 

Egyszer munka előtt önmagát is felköttette egy keresztre (De Suse márki fényképe őrzi a jelenetet), hogy érezze a fájdalmat. 

Tizenöt vázlat és tanulmány után 1884 húsvétjára készült el a kép. Sedelmeyer visszahozatta a Krisztus Pilátus előttet Skóciából, és párizsi palotája udvarán egymással szemben mutatta be a két vásznat. A siker olyan jelentős volt, hogy a kép látogatásának eseményét még Maupassant is megörökítette a Szépfiú (Bel ami) című regényében.

A másodbemutató Budapesten, a régi Műcsarnokban (ma Képzőművészeti Egyetem) volt 1884 szeptemberében. Ekkor a festő úgy nyilatkozott, hogy most már új képre gondol, a feltámadásra, az eszme győzelmére. Ez a terve nem valósult meg, mert a magyar egyházi vezetők pénzgyűjtési akciója a két festmény itthon tartására nem volt sikeres. Sedelmeyer túl magas árat szabott, továbbvitette a Golgotát. Európai diadalútja után ezt is New Yorkban mutatták be, és ezt is John Wanamaker vásárolta meg. 

A Golgota nehezebb feladatot jelentett Munkácsynak, mint az első és a harmadik festmény. Azok cselekménye zárt térben játszódik, ezé a szabadban, a Koponyák hegyén. 

Ott a szűk belső tér segített összefogni a kompozíciót, itt a hatalmas természeti kép szinte elnyeli a két csoportot. Az egyik Krisztusé és a siratóké, a másik a szemlélődők és eltávozók csoportja. Itt, az árnyaltan jellemzett tömegben látjuk a legérdekesebb figurákat: a közönyös zsidó ácsot, a mellét verő, futó zsidó férfit, és az úgynevezett arab lovast, a lóháton ülő, titokzatos, jelképes alakot. A mű legnagyobb erénye: a jellemző, kifejező kolorit és a tájfestés. Az ég sötét tónusú megjelenítése vészjóslóan tükrözi a megtörtént, jóvátehetetlen drámát, amelyet mindegyik evangélista megírt, ha szűkszavúan is.

A Golgota 107 év után, 1991 őszén érkezett ismét Budapestre. 1992–93-ban restaurálta Szentkirályi Miklós, Lente István és Menráth Péter. 1993 húsvétján Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban, 1993 Szent István napjától – éppen harminc esztendeje – a Déri Múzeum Munkácsy-termében látható.

 

Borítókép: Papp László polgármester sajtótájékoztatót tart a Munkácsy-trilógia előtt a debreceni Déri Múzeumban 2015. május 20-án. Munkácsy Mihály három híres festménye, a Golgota, az Ecce Homo és a Krisztus Pilátus előtt című kép újra együtt látható a múzeumban (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt) 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.