
A következő évben aranyérmet nyert a párizsi Szalon kiállításán Siralomház című képével: az egzotikus témájú, drámai hatású életkép meghódította a francia közönséget. A sikert kihasználva a francia fővárosban telepedett le, hírnevét tovább erősítette az 1871-ben, a porosz–francia háború hatása alatt született Tépéscsinálók – olvasható a Hirado.hu cikkében.
Az immár világhírű festő huszonkilenc évesen egy báró özvegyét vette el, és felhagyott a plebejus témákkal.
A francia arisztokrácia és burzsoázia kedvenc festője lett, képeiért mesés honoráriumokat kért és kapott.
Csodás palotát vett, szalonjában a művészek és hírességek hada gyűlt össze hétről hétre.

1881-ben festette talán legismertebb, de mindenképp legmonumentálisabb alkotása, a Krisztus-trilógia első részét Krisztus Pilátus előtt címmel, 1884-re készült el a Golgota, s művészi hattyúdalaként 1895-ben az Ecce homo.
A Golgota megfeszített Krisztusához modell híján magát köttette a keresztre, s az így készült fényképek alapján dolgozott. Az első két óriásfestmény Amerikába is áthajózott,
ahol Munkácsy Kossuthéhoz fogható fogadtatásban részesült, a Golgota előtt állítólag letérdepeltek és imádkoztak az emberek.
A képeket meg is vásárolta egy amerikai üzletember, így a trilógiát még az alkotó sem láthatta együtt. Az Ecce homo hosszas hányattatás után került Magyarországra, 1924-től volt Debrecenben látható, a trilógiát csak 1995-ben, Debrecenben lehetett először együtt megcsodálni.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!