Asztalosinasból lett az első világhírű magyar festő + videó

Százhetvennyolc éve, 1844. február 20-án született Munkácsy Mihály, az első világhírű magyar festő. Az asztalosinasból lett festő leghíresebb alkotásai közé tartozik az Ásító inas, a Rőzsehordó nő, a Siralomház, a Milton, s nem utolsósorban a Krisztus-trilógia – olvasható a Hirado.hu cikkében.

Leibl Mihály néven született Munkácson egy elmagyarosodott bajor tisztviselőcsaládban. A hatévesen teljes árvaságra jutott fiút elemi iskolái után asztalosinasnak adták, ahol hat évig ütötték-verték, éheztették és dolgoztatták.

Első rajzleckéit egy vándor portréfestőtől kapta, aki mellé hamarosan segédnek szegődött. 1863-ban került a fővárosba, nevét is ekkor magyarosította Munkácsyra, az 1867-es kiegyezés után állami ösztöndíjjal tanult Münchenben, majd Párizsban– írja a Hirado.hu.

Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel,

amelynek témáját saját korábbi életéből vette.

Fotó: Wikipédia

A következő évben aranyérmet nyert a párizsi Szalon kiállításán Siralomház című képével: az egzotikus témájú, drámai hatású életkép meghódította a francia közönséget. A sikert kihasználva a francia fővárosban telepedett le, hírnevét tovább erősítette az 1871-ben, a porosz–francia háború hatása alatt született Tépéscsinálók – olvasható a Hirado.hu cikkében.

Az immár világhírű festő huszonkilenc évesen egy báró özvegyét vette el, és felhagyott a plebejus témákkal. 

A francia arisztokrácia és burzsoázia kedvenc festője lett, képeiért mesés honoráriumokat kért és kapott. 

Csodás palotát vett, szalonjában a művészek és hírességek hada gyűlt össze hétről hétre.

Fotó: Wikipédia

1881-ben festette talán legismertebb, de mindenképp legmonumentálisabb alkotása, a Krisztus-trilógia első részét Krisztus Pilátus előtt címmel, 1884-re készült el a Golgota, s művészi hattyúdalaként 1895-ben az Ecce homo.

A Golgota megfeszített Krisztusához modell híján magát köttette a keresztre, s az így készült fényképek alapján dolgozott. Az első két óriásfestmény Amerikába is áthajózott,

ahol Munkácsy Kossuthéhoz fogható fogadtatásban részesült, a Golgota előtt állítólag letérdepeltek és imádkoztak az emberek.

A képeket meg is vásárolta egy amerikai üzletember, így a trilógiát még az alkotó sem láthatta együtt. Az Ecce homo hosszas hányattatás után került Magyarországra, 1924-től volt Debrecenben látható, a trilógiát csak 1995-ben, Debrecenben lehetett először együtt megcsodálni.

A magyar állam 2015-ben megvásárolta a kanadai Hamilton Galériától a Krisztus Pilátus előtt című képet, majd idén januárban a Golgotát is Pákh Imre műgyűjtőtől. Mindhárom képet a debreceni Déri Múzeumban helyezték el – írja a Hirado.hu.

A nyolcvanas évektől vérbaj kínozta, a lázas munka felőrölte egészségét,

alkotóereje elapadóban volt, és a közönség is elfordult tőle. Kedélye egyre romlott, a kúrák nem segítettek rajta, s csak régi témáit ismételgette. Még óriásként tért haza, hogy a millenniumra megfesse a monumentális Honfoglalást.

Fotó: Wikipédia

A millenniumi ünnepségek után összeroppant, elhatalmasodott rajta az elmebaj,

az sem jutott el a tudatáig, amikor elárverezték párizsi palotáját. 1900. május 1-jén halt meg a németországi Endenichben, a bolondok házában, itthon állami temetést kapott, síremlékét 1911-ben avatták fel.

Munkácsy stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Életművét a kor ízlésének megfelelően ócsárolták vagy dicsőítették, a műértők azonban mindig is sokra értékelték.

Alkotásait olyan közgyűjtemények őrzik, mint a párizsi Musée d’Orsay, a moszkvai Puskin Múzeum, a New York-i Metropolitan Museum of Art, a seattle-i Frye Art Museum, a Detroit Institute of Arts vagy a Philadelphia Museum of Art.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Hans Temple: Munkácsy Mihály a műtermében a Krisztus Pilátus előtt című festményével