A hagyománnyá vált eseményről Báder Miklósné, az Alapítvány kuratóriumának elnöke nyilatkozott. – A konferenciát két helyszínen szerveztük, az előadásokat a Hevesi Művelődési Központban, míg a gyakorlati foglalkozások egy részét a Radics udvarban tartjuk. Az utóbbi a hevesi hagyományőrzés emblematikus helye, hiszen a Radics-kúria ad otthont a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet központjának, az Alapítvány állandó kiállításának, valamint a Csillagvirág Népművészeti Egyesület alkotóházának – számolt be róla az alapítványi elnök.
A konferencia gondolata három évtizedre tekint vissza. 1990-ben került Hevesre az Országos Szőttespályázat, amihez később kapcsolódott a Nemzetközi Szőtteskonferencia.
– Itt kell megemlítenem Hofer Tamásnak, a Néprajzi Múzeum főigazgatójának és feleségének, Flórián Máriának a nevét. A néprajzkutatók javasolták, hogy az országos szőttespályázat kiállításának megnyitóján ne csak a legnívósabb alkotásokat mutassuk be, de a szakma kiváló kézműveseinek találkozója legyen az elkövetkezendő feladatok fóruma is. A gondolatot tett követte, s megrendeztük az első találkozót. A tennivalókat, valamint a Kárpát-medencében meglévő s általunk alkalmazott értékeket számba véve a rendezvényt nemzetközi szimpóziummá bővítettük – emlékezett vissza a kezdetekre Báder Miklósné.
Elmondta, hogy mivel az „újragondolás” jelenleg az élet sok területén népszerű, ezért ők is az eredeti forrásanyagokból a mai kor igényeinek megfelelő funkcionális tárgyakat, tárgyegyütteseket terveznek.
A jelenlegi konferencián is ezek tervezésére és alkalmazására keresik a módszereket, ugyanakkor új gondolatként beszélnek a régi szőttesek újrahasznosításáról is. A mintegy száz fős hallgatóság a szakma legkiválóbbjainak s a szakmai fejlődésre súlyt fektetők soraiból kerül ki.
– Nyolc előadót kértünk fel elméleti előadások megtartására, másrészt nagyon fontos szerep jut a gyakorlatok vezetőinek, akik ugyanolyan nagy értékű tudás birtokában vannak, s mind a módszereket, mind az alkalmazható technikákat, eszközök ismeretét megoszthatják a szakágban dolgozókkal. Ennek megfelelően a konferencia időtartamának felét az elméleti ismeretek, másik felét a gyakorlati ismeretek elsajátítása tölti ki. A találkozó egyben fórum is, így nagyon nagy szerep jut a személyes beszélgetéseknek és konzultációknak – ismertette a részleteket a programot szervezők vezetője.
Báder Miklósné elmondta, hogy a Hagyományok Háza Kárpát-medencei Hálózattal szoros kapcsolatot ápolnak. A vajdaságiak már az első alkalommal csatlakoztak a kezdeményezésükhöz, előadóik és vendégeik voltak az erdélyi és felvidéki szakmai barátaik.
A Kárpát-medencéből idén mintegy húsz fő érkezik, Kárpátaljáról először várunk vendégeket
– mesélte a Hagyományos Értékek Megőrzéséért Alapítvány elnöke.
Arról is tájékoztatott, hogy minden konferencia anyagából kiadványt jelentettek meg, ezeket az összeállításokat határon belül s külhonban is nagyon sokan, például a szakkörökön, az OKJ-s képzéseken és a művészeti iskolákban is tananyagként használják.
