– Sokat dolgozott Az ember tragédiája animációs változatán. Emlékszik arra, hogy hogyan merült fel az ötlet, hogy Madách Imre drámai költeményéből készítsenek rajzfilmet?
– 1983-ban kezdett bele Jankovics Marcell a forgatókönyvbe, de már korábban foglalkoztathatta a téma. Talán már 1976-ban, amikor az Iskolatévé felkérésére egy bibliai témájú sorozat forgatókönyvét írta, figuraterveit készítette, illetve 1984-ben, amikor külföldi megrendelésre a Bibliát készült filmre vinni. A tévésorozat meghiúsult, a Bibliából pedig csak a Teremtés készült el, de azt a nagy spirituális, filozofikus elszánást, ami ezekhez kellett – meg ami amúgy is jellemző volt rá – tovább tudta menteni a Tragédia elkészítéséhez.
23 évig készült a nagy mű: Az ember tragédiája
– Hogyan indult meg a munka?
– Talán a felkészüléshez sorolhatók Jankovics egyre intenzívebb kultúrtörténeti és jeltudományi tanulmányai, ekkoriban sűrűsödő publikációi. 1988-ban indult meg a kivitelezés még a Pannónia Filmstúdió régi épületében, sőt az első színek próbavetítései is ott zajlottak. Aztán, ahogy a rendszerváltás idején sok minden megváltozott, úgy a rajzfilmkészítés is. A folytatásra nem lett kellő finanszírozás, a Pannónia Filmstúdió is költözött, majd átalakult.
Ez alatt a két évtized alatt sok változás történt az animáció világában is. Igazi technikai forradalom zajlott le.
Azért van az, hogy egyes színek még hagyományos rajzfilmként készültek, más részekben pedig már megjelent a számítógép. Mindez igen egyedi hangulatot kölcsönöz a filmnek. Végül huszonhárom évvel később, 2011-ben készült el a 166 perces film, amely mind a készítési, mind pedig játékidejével is szinte példa nélküli az animáció történetében.
– Ön hogyan kapcsolódott be ebbe a munkába?
– Jankovics Marcell abból indult ki, hogy az egymást követő színek, a bennük megjelenített történelmi korok az azokra jellemző képzőművészeti stílust tükrözzék. Kézenfekvő ötlet volt, annak ellenére, hogy benne volt a veszély, hogy a kész mű nem lesz egységes. Az ember tragédiájában három színt terveztem.
A két prágai és a párizsi színt azért bízta rám, mert azoknak a koroknak a stílusában, a rájuk jellemző metszetes grafikai világban korábbi munkáim révén eléggé otthon voltam.
A finanszírozási nehézségeket leszámítva, az általam tervezett színek elkészítése nem volt különösebben nehéz. A munka rendben zajlott. Jankovics Marcell rajzolt egy eléggé alapos forgatókönyvet arról, hogy mit szeretne látni. Ezek alapján kitaláltam a megfelelő látványt, grafikai világot. Örömmel csináltam, jó volt együtt dolgozni vele, mert pontos elképzelései voltak, illetve nem volt ellenvetése, ha valamit módosítani akartam. Hagyta kibontakozni a produkcióban résztvevőket – legalábbis én így tapasztaltam.
– Az ember tragédiájának üzenetét mennyire lehetett visszaadni egy animációs filmben?
– A Tragédiát színpadra állítani meglehetősen nehéz. Igen összetett és hosszú mű, amelyet könnyebb követni úgy, ha az ember olvassa. Ebből a szempontból a rajzfilm közelebb áll az olvasáshoz, mint egy színi előadás, mert a rajzfilm egészen más műfaj, képes a mű különböző üzeneteit jobban kiemelni. Sőt talán arra is képes, hogy közelebb hozza a művet a fiatalokhoz.
– Az ember tragédiája nem egy könnyű mű, a rajzfilm is csaknem háromórás. Hogy lehet ilyen hosszú ideig fenntartani a figyelmet?
– Az imént már utaltam rá, hogy a képzőművészeti stílusok cserélgetése hordozhat némi veszélyt, az eklektikáét, a figyelem fenntartását azonban nagy mértékben segíti. Pulzáló, változatos alkotás a Tragédia, amelyet a vizuálisan váltakozó színek mellett izgalmassá tesz az a sok rejtett és kevésbé rejtett üzenet is, amelyet az alkotók belesűrítettek,
azokat a 20. századi kiegészítéseket, amelyek az ő hozzászólásaik Madách művéhez.
Arról se feledkezzünk meg, hogy amikor Jankovics Marcell az 1980-as évek elején elkezdte a forgatókönyv írását, még egészen más világ volt. Alapvetően mások voltak a filmnézési szokások is. Az, hogy egy film DVD-mellékletén akár színenként is elérhető Az ember tragédiája, nagy előny. Erre a gyártás kezdetén még senki nem gondolhatott. A néző azonban most akkor és ott állítja meg, ahol akarja, és ahhoz a részhez teker vissza, ami megragadta vagy amit esetleg nem értett. Hasonlóan ahhoz, mint amikor egy könyvben visszalapozunk egy-egy oldalt. Emiatt a szabadság miatt mondom azt, hogy egy olyan adaptáció született, amely fel tudja kelteni az érdeklődést és akár rá tudja bírni az eredeti mű olvasására is a nézőket. Akár a két mű párhuzamos „lapozgatására”.
– Mi lehet a legnagyobb előnye a rajzfilmnek?
– Talán az, mint az eredeti műnek, hogy egyetemes üzeneteket fogalmaz meg a jelen emberének. A rajzfilm változatban is számos utalás van saját jelenünkre, kiváltképpen a londoni színben.
Mindezek felfedezéséhez, értelmezéséhez nem elég egyszer megnézni a filmet.
Érdemes a különböző színeket külön-külön is megtekinteni és elgondolkodni mindazon a sok finom utaláson, amik ott láthatók. Az eredeti műre és az animációs filmekre amúgy is jellemező, hogy minden apró részletét csak a sokadik megtekintéssel tárja fel. A magyar dráma napján érdemes megtekinteni még egyszer ezt az egyedülálló rajzfilmet.
Borítókép: Részlet a Jankovics Marcell által rendezett Az ember tragédiájából (Forrás: Magyar Rajzfilm Kft.)
