– Éppen a szentpétervári cirkuszfesztiválról érkezett haza. Milyennek látja az orosz fesztiválokat?
– Két világhírű nemzetközi fesztiválra kapott meghívást Magyarország, ahol nemcsak hazánkat, hanem Közép-Európát is képviseltük a zsűriben: a moszkvai Nikulin és a szentpétervári „Határok nélkül” cirkuszfesztiválon. Mind a kettő a nagy orosz cirkuszi tradíciókra épülő, világszámokat felsorakoztató esemény. A háború miatt van egyfajta politikai felhangja is ezeknek a fesztiváloknak, hiszen sok ország ódzkodik attól, hogy az orosz művészekkel bármiféle együttműködésben részt vegyen. De a Fővárosi Nagycirkusz kiáll amellett, hogy a művészetben, főleg a cirkuszművészetben bőrszínre, vallásra, országra való tekintet nélkül egymásra figyelve, egymásban bízva alkotnak a művészek, ezért mi ott voltunk mind a két fesztiválon. Egy-egy ilyen szakmai eseményen jól megmutatkozik, hogy a világ művészei, a világ cirkuszi szakértői mit gondolnak Magyarországról. Tisztelnek bennünket és nagyra tartják a magyar cirkuszművészetet.
– A 2024 januárjában megrendezésre kerülő budapesti nemzetközi cirkuszfesztiválon esetleg láthatunk olyan produkciót, ami a mostani orosz fesztiválokon mutatkozott be?
– Egy zsűriben való részvétel mindig hordozza azt a lehetőséget, hogy a legújabb világszámokkal megismerkedhessek és azok közül valakit elhívhassak Magyarországra. Moszkvában is kinéztem egy műsorszámot, egy fiatal légtornász párost, és meghívtam őket a budapesti nemzetközi cirkuszfesztiválra; a szentpétervári fesztiválon is találtam olyan műsorszámokat, amelyeket majd később láthat a magyar közönség is.
A legfontosabb eredménye a szentpétervári fesztiválnak talán a múzeumi együttműködés, hiszen a szentpétervári cirkusznak van a világon az egyik legrégebbi, legnagyobb tradíciókkal bíró cirkuszmúzeuma.
Ennek a múzeumnak pedig most meghívást tudtam átnyújtani a januárban nálunk megrendezésre kerülő cirkuszfesztivál programjára. Több mint húsz ország múzeumát látjuk majd vendégül Magyarországon, ezekhez csatlakozott most a szentpétervári is.
– Ez a program ugyanolyan szakmai konferencia lesz, mint a 2022-es budapesti fesztiválon megrendezett építészkonferencia, melynek a cirkuszépületek álltak a középpontjában?
– Így van. Talán ez tesz bennünket Európa vezető intézményévé, hogy a szórakoztató, telt házas sikerelőadások mellett a tudományos háttér területén, az oktatás területén is élen járunk, amit a szeptember 18-án elinduló, felsőfokú cirkuszművészképzés is mutat.
A múzeumunk, a könyvtárunk és a szakmai konferenciáink rendkívül elismertek a világban, szívesen jönnek Budapestre tanácskozni a cirkuszvilág szakértői.
Ahogy két évvel ezelőtt az építészetről, most a múzeumok világáról fogunk egy konferenciát rendezni.
– Augusztusban bekerült egy teljes gyűjtői hagyaték a múzeumba, erről mit lehet tudni?
– Amikor egy gyűjtő – legyen az hobbi gyűjtő vagy egy artista – elhalálozik, akkor a hozzátartozók, a családtagok sokszor ott állnak az örökség felett, és gondolkodnak rajta, hogy mit tegyenek vele. Van aki megpróbálja értékesíteni, eladja. De a legtöbb esetben egy múzeumhoz fordulnak,
hiszen a gyűjtőnek, vagy az adott artista céljainak az a leginkább megfelelő, ha biztos helyre kerül a sok száz tárgyból álló kollekció.
Ez történt a Fővárosi Nagycirkusz múzeumában is, most épp Hollandiából kaptunk egy felbecsülhetetlen értékű hagyatékot, melyet Rob Mulder gyűjtött össze élete során. Miért adja nekünk, miért ajánlja föl egy gyűjtő hagyatékát a négy gyermeke? Mert biztosan tudja, hogy a Fővárosi Nagycirkusz múzeumában jó kezekbe kerül: a gyűjtő nevét, vagy az adott artistát az örökkévalóságnak megőrizzük, időről időre kiállításra kerülnek a tárgyak és ezáltal megismerkedhet vele a nagyérdemű közönség. Az értékmentés alappillére a biztonság is: egy állami hátterű múzeum esetében megvan a garancia arra, hogy az ide felajánlott tárgyak szakszerű körülmények között lesznek megőrizve, feldolgozva és a közönségnek bemutatva.
– Október 18-án indul a Fővárosi Nagycirkusz új, karácsonyi műsora. Milyen lesz a műsor felépítése?
– Karácsonyra készülünk. Sokszor ér rendezőként az a vád, hogy nem szeretem a bohócokat, vagy csak ritkán hozok bohócot a Fővárosi Nagycirkuszba. Ennek az az oka, hogy nagyon ritkán lehet jó bohócot találni. Most találtam két fantasztikus művészt, egy apa és fia párost, akik nemcsak bohócok, hanem rendezők is. Nagyon bízok benne, hogy a velük való együttműködés az egész produkcióra kihatással lesz.
Ők fogják végigvezetni a nézőket a karácsonyi műsorunkon, amely Csodaláda címen fut:
csupa harlekin festésű bohócos ládából pattannak majd ki a világszámok, és ahogy megszokhatta a Fővárosi Nagycirkusz közönsége, az előadás méltóságteljes lelki felkészülés lesz a karácsonyi ünnepekre.
– Mit lehet elöljáróban tudni a 2024 januárjában megrendezésre kerülő budapesti cirkuszfesztiválról?
– Több mint húszéves hagyománya van Budapesten annak, hogy kétévenként januárban összegyűlik a világ cirkuszi vezető rétege: több mint 150 cirkuszigazgató, menedzser érkezik ilyenkor Budapestre. A világ legjobb számait válogatjuk, több mint ötven produkciót fogunk bemutatni. Ez egy gigantikus fesztivál, melynek az előkészületei gőzerővel folynak. A Vajdahunyad várával együttműködve egy több hétig látható múzeumi kiállítást is fel fogunk építeni, lesz Red carpet show a Rippel Brothers szervezésében és megtartunk minden olyan hagyományt, amit az évek során felépítettünk. Eugene Chaplin ismét elvállalta a zsűri vezető szerepét, nemzetközi grémium előtt mutatkozik majd be a félszáznál is több produkció.
Mivel idén nagyon sok jó magyar szám van, ezért kiemelt időpontra, szombat estére tervezzük a nagyszabású magyar gála bemutatását.
Borítókép: Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója (Fotó: Fővárosi Nagycirkusz/Urbán Ádám)
