– Éppen a szentpétervári cirkuszfesztiválról érkezett haza. Milyennek látja az orosz fesztiválokat?
– Két világhírű nemzetközi fesztiválra kapott meghívást Magyarország, ahol nemcsak hazánkat, hanem Közép-Európát is képviseltük a zsűriben: a moszkvai Nikulin és a szentpétervári „Határok nélkül” cirkuszfesztiválon. Mind a kettő a nagy orosz cirkuszi tradíciókra épülő, világszámokat felsorakoztató esemény. A háború miatt van egyfajta politikai felhangja is ezeknek a fesztiváloknak, hiszen sok ország ódzkodik attól, hogy az orosz művészekkel bármiféle együttműködésben részt vegyen. De a Fővárosi Nagycirkusz kiáll amellett, hogy a művészetben, főleg a cirkuszművészetben bőrszínre, vallásra, országra való tekintet nélkül egymásra figyelve, egymásban bízva alkotnak a művészek, ezért mi ott voltunk mind a két fesztiválon. Egy-egy ilyen szakmai eseményen jól megmutatkozik, hogy a világ művészei, a világ cirkuszi szakértői mit gondolnak Magyarországról. Tisztelnek bennünket és nagyra tartják a magyar cirkuszművészetet.

– A 2024 januárjában megrendezésre kerülő budapesti nemzetközi cirkuszfesztiválon esetleg láthatunk olyan produkciót, ami a mostani orosz fesztiválokon mutatkozott be?
– Egy zsűriben való részvétel mindig hordozza azt a lehetőséget, hogy a legújabb világszámokkal megismerkedhessek és azok közül valakit elhívhassak Magyarországra. Moszkvában is kinéztem egy műsorszámot, egy fiatal légtornász párost, és meghívtam őket a budapesti nemzetközi cirkuszfesztiválra; a szentpétervári fesztiválon is találtam olyan műsorszámokat, amelyeket majd később láthat a magyar közönség is.
A legfontosabb eredménye a szentpétervári fesztiválnak talán a múzeumi együttműködés, hiszen a szentpétervári cirkusznak van a világon az egyik legrégebbi, legnagyobb tradíciókkal bíró cirkuszmúzeuma.
Ennek a múzeumnak pedig most meghívást tudtam átnyújtani a januárban nálunk megrendezésre kerülő cirkuszfesztivál programjára. Több mint húsz ország múzeumát látjuk majd vendégül Magyarországon, ezekhez csatlakozott most a szentpétervári is.