– Valamikor a múlt század második felében együtt emlegették a magyar előadó-művészeti képzéseket, így, nagybetűvel: „A” Színművészeti, „A” Balettintézet, „A” Zeneakadémia, „Az” Állami Artistaképző Intézet – mondta Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója. A felsorolt iskolákról álmodtak a színpadra vágyó fiatalok, ide kellett bekerülni, felvételt nyerni, hogy megnyíljon a lehetőség, az út a világot jelentő deszkákra.
Ezek az intézmények az elmúlt negyven-ötven év alatt szép lassan főiskolákká, egyetemekké alakultak, kivéve az artistaképző.
Ám Magyarországnak világviszonylatban is elismert a cirkuszművészete, hiszen a Fővárosi Nagycirkusz Európa vezető cirkuszművészeti központjává nőtte ki magát az elmúlt években. Éppen ezért – ahogy Fekete Péter is fogalmazott – szükségessé vált, hogy elinduljon egy felsőfokú végzettséget adó képzés, amely erősíti a magyar artistaművészet és -képzés pozícióját hazánkban és a nagyvilágban egyaránt.
A megvalósításban a központ partnerre lelt a magas szintű oktatási és művészeti tapasztalattal rendelkező a Budapest Kortárstánc Főiskolában, mely így ma már a Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskola nevet viseli. A közös munka eredményeként pedig már idén ősszel megkezdődhet a képzés két szakon, de három szakterületen – cirkuszművészet (lovas akrobatika és bohóc) és cirkuszi táncos –, amit majd a szakemberek évről évre új témákkal fognak bővíteni.
Az induló képzések kiválasztásának miértjéről Fekete Péter úgy nyilatkozott, hogy ezekre van a legnagyobb kereslet. A bohócművész nem más, mint egy különleges színész, s nem mellesleg a világ legjobban fizetett és legkeresettebb cirkuszi zsánere. Ráadásul nem verbális műfaj; a színjátszás területéről a magyar nyelvvel nem vagy csak nehezen tudunk világhírre törni, ellentétben a bohócművész műfajjal. Hasonló a helyzet a lovas akrobatikával is. A magyar lovas kultúrának komoly tradíciói vannak, nemzeti örökségünk szerves része.
Most itt a lehetőség minden lovakat szerető fiatal számára, hogy egy felsőoktatási intézményben hódoljon tovább szenvedélyének
– hangsúlyozta a főigazgató. Főiskolai, egyetemi szinten szerezhetnek értékes szakmai tudást kedvenceikről, felsőfokú oktatás során ismerhetik meg a felelős állattartás, a lóval való együttélés szabályait. De olyan akrobatikus mozgású fiatalok jelentkezését is várják erre a szakra, akik a lovaglás területén kevésbé jártasak. Így a lovasok akrobatikát, mozgást, az akrobaták pedig lovaglást tanulnak majd. Mindez kiegészül az Állatorvostudományi Egyetem elméleti képzésével, sőt Kassai Lajos lovas íjász, íjkészítő mester a lovas életmód és íjászat rejtelmeibe avatja majd be a hallgatókat.
A cirkuszi táncos szak a főiskola korábbi, kortárs táncos képzésének tradícióihoz is jól illeszkedik.
Ráadásul a tánc nagyon népszerű mozgásforma, hiszen több tízezer fiatal táncol hazánkban, és igencsak sokan szeretnék ezt a hobbit komoly hivatássá formálni, többek között ehhez nyújt segítséget az új képzés is. A felvételi folyamat a művészeti szférában megszokott módon történik, így az alapszakokra jelentkezőkkel szeptember elejéig bezárólag egyénileg beszélgetnek majd a szakemberek. S bár a programnak vannak kötelező elemei, minden hallgató egyéni tudását figyelembe véve állítják össze a személyre szabott képzést. – Arra biztatom a vagány, kalandvágyó fiatalokat, merjenek nagyot álmodni, fogjanak tollat, klaviatúrát, és jelentkezzenek egy elbeszélgetésre! Lehet, hogy ebben a pillanatban születik meg egy új világszám csírája, most kezdődik egy sikeres művészi életút, egy új lovasakrobata-csoport, egy cirkuszi táncos vagy bohócművész karrierje! – hangsúlyozta Fekete Péter.
Borítókép: Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója (Fotó: Kurucz Árpád)
