Soha nem rendezett még történelmi filmet Madarász Isti, a Tündérkert rendezője, aki a maszol.ro-nak adott interjúban arról beszélt, nem is tervezett kosztümös filmmel foglalkozni.
– Nyilatkoztam is korábban, hogy soha nem fogok kosztümös filmet csinálni, mert egész egyszerűen túl sok energiát elvisz az, hogy a szereplők beálljanak a kamera elé. Túl sok pénz, túl sok energia már az is, hogy ott álljanak korhű ruhában és mögöttük a látvány megfelelő legyen. Ez magyar filmes viszonylatban sokszor meghaladja a lehetőségeket, ezért én mindig mondtam, hogy engem a
modern korban vagy a mi korunkban játszódó történetek érdekelnek.
Ráadásul azok, amelyek a történelmi korokban játszódnak, nagyon sokszor klasszikus regények megfilmesítései, és ez engem nem érdekel, mert én egész egyszerűen azt gondoltam, hogy nem elég izgalmas – mondta a rendező.
A producer, Helmeczy Dorottya felkérésére a forgatókönyv egyből meggyőzte, mert „annyira meglepően más volt, mint amire számított”.
Mint mondta, a legfurcsább az volt neki, hogy a nagy történelmi hősök kifejezetten esendő emberek voltak,
a pozitív hős gonoszságokat követ el, a gonosz ember nagyon erényes dolgokat mond és nagy igazságokat a nemzet jövőjéről.
Az volt az érzésem, hogy én a Kártyavárat (House of cards) látom a 17. századi Kolozsvárott, ahogy mindenki ármánykodik, és ha véletlenül valaki jó, azt megölik. Tehát ez a világ nem viseli el az idealistákat.
Elmondta, hogy ő még soha nem csinált ekkora filmet, de még maga a gyártó cég, a Megafilm sem, ezért mindenki vállvetve azt mondta: „Jó, akkor ezt most mi találjuk ki.”
– Elképesztően szigorú menetrend volt, de annyira hittünk a vízióban, hogy ezt mindenki komolyan vette. Engem meglepett, hogy a történet mennyire univerzálisan arról a problémáról szól, hogy a hatalom a világ egyik legnagyobb felelőssége, és
némelyeknek megadatik egy akkora hatalom, hogy egy országot vezethet, s hogy ez miképp torzítja el az embereket. Ez az egyik legfontosabb számomra, amiről a Tündérkert szól: a hatalom torzító ereje.
A nagy álmokat és a nagy célokat miként torzítja a realitás, a mindenkinek megfelelni akarás, az egyéni ambícióknak megfelelni akarás. Az a legérdekesebb a Tündérkertben, hogy ez a Báthory, aki tulajdonképpen egy bukott hős, nagyon sok pillanatban olyan bizonyságot tesz a kiváló elgondolásairól, hogy az ember őszintén drukkol neki. Közben pedig emberileg nem nő fel ehhez – fogalmazott.
A színészek kiválasztásáról szólva a rendező elmondta, rögtön tudták, hogy szeretnének minél több erdélyi színészt látni a sorozatban. – Az sajnos elég hamar kiderült, hogy terveinkkel ellentétben nem tudunk Erdélyben forgatni, viszont
az erdélyi színészekről nem mondtunk le.
Elsősorban Erdélyben sokkal színesebb karakterek vannak, mint Magyarországon. Daliásabbak a legények, érdekesebb arcok vannak, mélyebbek a barázdák az arcon. Tehát akárhányszor néztem a színészeket, ahogy jöttek be, azt mondtam: na, ő egy történelmi sorozatba való, meg ő is egy történelmi sorozatba való. […] Szívem szerint még több szerepet osztottam volna erdélyi színészekre, annál is inkább, mert bizonyos karakterekre Magyarországon egyszerűen nem találtunk megfelelő embert; itt megint közbejöttek logisztikai problémák” – mondta.
Hozzátette: ha valaha lesz folytatás, akkor még több erdélyi színész lesz benne.
– Ennek a trilógiának van egy második és egy harmadik kötete.
Egyesek szerint a második kötet a legfontosabb, Erdély aranykora,
Bethlen uralkodása. Annyit ellenben még elárulhatok, hogy a forgatókönyvek már készen vannak a második évadra.
