Ünnepi alkalomból, a Disney századik születésnapjának megünneplése céljából készült produkcióról lévén szó, azt hiszem teljesen érthető, sőt talán el is várható, hogy a cég büszkén emléket állítson benne az elmúlt évszázad legendás alkotásainak.
Meg is jelenik számtalan utalás a legelső elsöprő sikerre, a Hófehérke és a hét törpére az önimádó, önmagát tükrében csodálgató uralkodóval és Asha hét barátjával, akikben felfedezhetjük a hét törpe vonásait. De számos más sikeres film – így a Pinokkió, a Bambi, a Pán Péter, a Mackótestvér vagy a Zootropolis című alkotásokra is asszociálhatunk egy-egy karakter vagy történés kapcsán.
Mindez – ha önmagában kevés is, hiszen egy ilyen kaliberű cég ilyen nagyszabású alkalomra készült produkciójától valami újat is várna az ember – hozzájárul ahhoz, hogy a film a család minden tagjának kellemes időtöltést nyújtson. A korábbi, gyermekként szívünkbe zárt alkotásokra ismerve egy kicsit nosztalgikus hangulatba kerülhetünk, ami az ünnepekre készülődve egyáltalán nem hátrány.
A film látványvilága, maga az animáció méltó a 100. évfordulóhoz. Kiválóan egészítik ki egymást a régi korok stílusa előtt is tisztelgő, rajzolt hatású, gondos művészi igényességgel kidolgozott hátterek és a modern, térbeli hatású, számítógépes animációk. Ugyancsak elismerést érdemelnek a Disney világában újszerű zenei stílust képviselő dalok, amelyek cseppet sem kommerszek, és igényesen felépített, kidolgozott hangzásvilágukkal popdalként önállóan is megállnák a helyüket.
Ha már szó esett a hangzásról és a dalokról: mind a hangzásvilág, mind a szinkronhangok megválasztása, mind a színészi játék terén elismerés illeti a magyar változat megalkotóit és a szinkronszínészeket. Nekik is köszönhető, hogy az immár nálunk is megtekinthető Kívánság című Disney-alkotás az ünnepi időszak egyik kellemes pillanata lehet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!