December 15-én pénteken és 16-án szombaton fontos évfordulóhoz érkezik az Operettszínház társulata: 1873. december 15-én született és 1923. december 16-án hunyt el a magyar daljáték megteremtője, Kacsóh Pongrác zeneszerző, zenepedagógus, főreáliskolai igazgató, tanár. Pénteken 16 órától ünnepi gálaműsort rendeznek a Kálmán Imre Teátrumban, amelyen elhangzanak a komponista népszerű dalai, mások mellett a János vitéz című daljátékból, az Operettszínház 2019 novemberében bemutatott, nagy sikerű előadásából. Színpadra lép Kiss Diána, Süle Dalma, György-Rózsa Sándor, Ninh Duc Hoang Long és Pete Ádám. Az eseményen Nemlaha György művészeti íróval a gálát rendező Homonnay Zsolt Jászai Mari- és Honthy-díjas színművész, az Operettszínház művészeti vezetője beszélget.
Kacsóh Pongrác pályaíve egyedi, sajátos és különleges párhuzamosságokat tudhat magáénak: a nemesi felmenőkkel bíró család sarja Kolozsváron, a Ferenc József Tudományegyetemen szerezte meg bölcsészdoktori diplomáját. 1898-tól matematika–fizika szakos gimnáziumi tanárként főként matematikai tárgyú cikkeket publikált, érdeklődése fokozatosan fordult a zene felé. A kolozsvári konzervatóriumban fuvolázni és zongorázni tanult, valamint Farkas Ödön zeneelmélet óráit látogatta. Miután 1898-ban Budapestre költözött és elhelyezkedett a VIII. kerületi állami főgimnáziumban, folytatta zeneszerzési tanulmányait, immár Herzfeld Viktor zeneakadémiai tanárnál.
A Málnai-féle leánynevelő intézet növendékeknek írt Csipkerózsa című daljátéka felkeltette Bakonyi Károly író érdeklődését, ő mutatta be Beöthy Lászlónak, a Király Színház nagy hatalmú igazgatójának, később Magyarország első színházi trösztje, az UNIO Színházi és Színházüzemi Rt. megalapítójának. Felkérésére
Kacsóh Pongrác megírta a Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján született János vitéz című daljátékát, amit 1904. november 18-án mutattak be a Király Színházban, Bakonyi Károly szövegeivel, Heltai Jenő verseivel, Fedák Sárival a címszerepben. A premier elsöprő sikert hozott és színháztörténeti jelentőséggel bírt, a bemutatót követően megszakítás nélkül 165 alkalommal játszották a darabot telt ház előtt, összesen pedig 689 alkalommal került színre csak a Király Színházban.
Néhány hónap alatt huszonkilenc vidéki színház vette meg az előadás jogát, a vidéki primadonnáknak még János vitéz-versenyt is tartottak. Kacsóh Pongrác örökbecsű műve az elmúlt évtizedek alatt megközelítőleg hetven különböző rendezésben került a nézők elé hazánkban, és számos külhoni magyar nyelven játszó színház is műsorára tűzte. A zeneszerző Budapesten hunyt el 1923-ban, egy nappal az 50. születésnapját követően, de műve tovább ragyog a zenés színpadokon.
Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekesnek, a Budapesti Operettszínház főigazgatójának egyik első és legfontosabb vállalása 2019-ben az volt, hogy a Nagymező utcai teátrumban akkor már negyven éve nem játszott darabot ismét műsorra tűzze és a nagyközönség elé tárja. A nagyívű premiert Bozsik Yvette Kossuth-díjas rendező, koreográfus páratlan művészi koncepcióval álmodta színpadra, Cziegler Balázs igazán kortárs, mégis mesebeli díszleteivel, Berzsenyi Krisztina varázslatos jelmezeivel, Dolhai Attilával, György-Rózsa Sándorral és Sándor Péterrel a címszerepben. A novemberi bemutató állótapsos ovációval kísért zajos sikert aratott, és a meghatározó előadást azóta is telt házzal játssza az Operettszínház.
Borítókép: Kacsóh Pongrác (Forrás: wikipedia)
