A magyar operett él és virul
Sokan és sokféleképpen temették már a magyar operettet. Ám sokan és sokféleképpen próbálták megújítani is. De kevesen ismerték fel azt, hogy a műfaj továbbéléséhez fel lehetne éleszteni azt a hagyományt, hogy újabb és újabb operettek készüljenek el rendelésre. A megrendelő szerepében Kiss-B. Atillát, a Budapesti Operettszínház főigazgatóját tisztelhetjük, aki Somossy Károly életét és munkásságát kívánta megörökíteni az utókornak operett formában. Erre kiváló alkotótársakra talált Orbán János Dénes és Pejtsik Péter személyében, akik librettót és zenei anyagot álmodtak a Bozsik Yvette rendezte darabhoz. Az Orfeum mágusa ősbemutatója ünnepnap lehet a magyar operett műfajának történetében, s egyben üzenet is: legyünk büszkék a magyar operettre.
Ennél továbbmegyek, ne csak büszkék legyünk rá, de ismerjük is annak mibenlétét és fejlődéstörténetét, nagy alkotóit, sztárjait, s érezzük jelentőségét a magyar kultúrában. Somossy, aki maga is jegyzett operettlibrettókat, nem másra, mint az igényes szórakoztatásra próbálta nevelni a magyar és külföldről Budapestre érkező urakat. Lenyűgöző tervekkel vágott neki karrierjének, nem kevesebb, mint a pesti éjszaka ura szeretett volna lenni. Ezekből a tervekből és megvalósult álmokból kaphattak ízelítőt azok, akik jegyet váltotta a nagyszínpados előadás előtti programra, az Orfeumi játékokra. Megelevenedett a Somossy Orfeum és a Konstantinápoly Budapesten szórakozónegyed hangulata, műsorszáma, valamint ízelítőt kaptunk az Asszonyregiment című ősoperettből. Sőt, az igazi Somossy-világ megidézésében közrejátszottak az artisták is. A cirkuszi miliőbe a teátrum előtt várakozó nézők szintén belekóstolhattak, hiszen artisták és tűzzsonglőrök várték az érdeklődőket már délután öt órától.
Csák János: „Éljen a magyar operett és éljen a magyar haza!”
Kiss-B. Atilla, a teátrum főigazgatója köszöntőbeszédében újonnan kiemelte, hogy hálás azért, mert a fenntartók is támogatták, hogy a centenáriumi évadban új operett szülessen.
– Az operett a magyar kultúra szerves része, az operett a magyar identitás szerves része – ezt már Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter mondta. Hozzátette, hogy az erős identitásképből fakad a cselekvőképességünk, s már csak ezért is őriznünk kell az operett kultúráját. Rámutatott, hogy azok a népek, amelyek nem őrzik hagyományaikat, gyökértelenek lesznek.
– Mi, magyarok megakarjuk őrizni az identitásunkat, s benne meg akarjuk őrizni az operett hagyományát. Szavakba és dalokba kell öntenünk az örömeinket és a bánatunkat. És ezért fontos Magyarországnak a Budapesti Operettszínház, az operett mint műfaj
– mondta a miniszter.
Borítókép: Orbán János Dénes és Pejtsik Péter, a darab librettistája és zeneszerzője a pénteki bemutatót követően (Fotó: Janus Erika/Budapesti Operettszínház)
