Jászberényi fiatalok Hollywood kapuit döngetik?

A helyi Lehel Vezér Gimnázium, a Lehel Film-Színház, és néhány elkötelezett filmes olyan projektbe kezdett Jászberényben, amiről sokan példát vehetnek még a jövőben: angol nyelvű filmkészítő műhelyet indítottak a helyi fiataloknak, amiben nemcsak a kreativitásuk bontakozhat ki, hanem könnyen hollywoodi produkcióban találhatják magukat.

Klacsán Gábor Jászberény fiatal diákjaival kezdett filmes műhelymunkába, a képen már forgatják is első angol nyelvű kisfilmjüket, a Fraktál teóriát. Fotó: Nagy Tamás

Klacsán Gábornak két évvel ezelőtt mutatták be a Radics Béla: a megátkozott gitáros című fikciós dokumentumfilmjét (bár számos szokatlan eleme miatt én inkább a kísérleti jelzővel illetném), a főként operatőrként ismert filmes ekkor még aligha gondolta, hogy ezzel egy eseményláncot indít el. Az első dominót valószínűleg a film fordítója, Eseme Nomis borította fel, amikor Mexikóban egy buli kellős közepén engedett amerikai filmes barátai kíváncsiságának, és megmutatta, min dolgozik éppen. – Ki az az őrült, aki ezt csinálta? – hangzott el a felkiáltás Gena Vazquez látványtervezőtől (aki idehaza olyan filmekben felelt a kellékekért, mint a Szárnyas fejvadász 2049 vagy a Vörös veréb), és a Radics-film bő fél évvel később meghívót kapott a Catalina filmfesztiválra. A Hollywoodtól alig 30-40 kilométerre fekvő Catalina-szigetet az álomgyár fénykorában főleg a sztárok kedvelt üdülőhelyeként ismerték, Marilyn Monroe első férjével még élt is arrafelé, de ott történt Natalie Wood tragikus vízbefulladása is. Ma pedig az amerikai függetlenek egyik fontos fellegvára. – Ez egy nyitott és új dolgokat kereső fesztivál, zömében független filmekkel, ahol rengeteg szakmai konferenciát is tartanak. Egyszer csak egy olyan, egymást segítő független filmes közeg közepén találtam magam, ahova mindig visszajárnak azok, akik már befutottak – árulja el Klacsán Gábor, hozzátéve, hogy ennek arrafelé hagyománya, kultúrája van, Hollywood megfizethetetlennek tűnő stábtagjai és alkotói közül sokan örömmel működnek közre, vagy térnek vissza az aprópénzből forgó produkciókhoz. Klacsán Gábor ekkor már évek óta főszervezője volt a jászberényi LVG diákfilm fesztiválnak is, így vendéglátója, a Hollywood élvonalából érkező Andy Krish (aki olyan filmeken dolgozott díszlet dekoratőrként vagy a művészeti csapat tagjaként, mint a Démonok között vagy a Szerelmünk lapjai) rögtön neki is szegezte a kérdést, hogy ha ott van az a sok tehetséges gyerek, mégis miért nem készít velük angol nyelvű független filmeket.

A jászberényi növendékek között akad elképesztő forgatókönyvötletekkel előrukkoló 12 éves is (Fotó: Nagy Tamás)

Filmkészítő műhely indult Jászberényben

Klacsán Gábor Jászberényben született, és ma is erős szálak fűzik a városhoz, ahova a magyar filmgyártás egyik legendás alakja, Hamza D. Ákos (Szíriusz, Egy szoknya, egy nadrág) is visszaköltözött a rendszerváltás környékén, és a szülei házában működik ma a Hamza Múzeum. Nem sokkal azután, hogy Krish is Magyarországra költözött (megtehette, hiszen a hazánkban futó szervizmunkák miatt özönlenek hozzánk a hollywoodi szakemberek is), Klacsánnal és a helyi Lehel Vezér Gimnázium médiatanárával, Nagy Tamással együtt a tettek mezejére léptek, beadták a Hamza Filmműhely papírjait, tavasszal pedig rögtön megindult a műhelymunka a jászberényi fiatalokkal, angol nyelven. 

– Én már bejártam a világot, csináltam egy csomó filmet és láttam rengeteg őrült dolgot is, volt, hogy majdnem szétlövettem a fenekemet is. 

És akkor rájöttem, hogy jobb ezt a felgyülemlett tudást és a kapcsolati hálót továbbadni  a fitaloknak, hogy ők már ne szívjanak vele annyit. Persze úgy is szívni fognak, mert ez az élet rendje

 – jegyzi meg humorba oltott bölcsességgel a filmes, aki most nagyon úgy tűnik, hogy Jászberényben sikerrel idéz meg valamit a Catalina-szigeten tapasztaltakból. – Monopoly pénzből dolgozunk, a saját, több milliós felszereléseinket adjuk a srácok kezébe, akikhez egymás után érkeznek azok a filmesek, akiknek máskülönben egy percét sem tudnánk megfizetni – vázolja fel Klacsán, és itt példaként emeli ki Az utolsó mohikán kameramozgatásáért felelős technikusát (gripper), Eric Bartsch-t. – Hívni se kell őket, maguktól jönnek – mondja.

A péntek délutáni műhelymunkákra nemcsak Jászberényből, hanem a környező településekről is érkeznek gyerekek, akik nem feltétlenül akarnak filmesek lenni, bár van, aki az érettségi előtt állva pont a forgatások élménye miatt gondolkodik azon, hogy inkább ebbe az irányba indul. Hiszen a filmezés nehéz munka, de izgalmas, és jó megélhetés is lehet. – Ez egy ingyenes foglalkozás. Ha valaki filmes suliba menne tovább, felkészítjük, ha filmes produkciókba szeretne bekerülni, segítünk. A legjobb kölykeink könnyen egy itthon forgó produkcióban találhatják magukat. De elképesztő pofákkal vagyunk tele, egészen hihetetlen ez a generáció – dicséri növendékeit a filmes, akik között akad fantasztikus forgatókönyvötletekkel előrukkoló 12 éves is.

A nemzetközi filmes világ bár elsőre egy zárt közegnek tűnik a kívülállók számára, valójában számtalan módja létezik annak, hogy belekerüljünk. 

Az egyik legtöbbször hivatkozott példa a legfontosabb amerikai független filmes fesztiválhoz kötődik, a Robert Redford által alapított Sundance-hez, ahol ha egy film befut, golyóágyúként lőhet ki az alkotók karrierje, már amennyiben tudnak élni az ölükbe hulló lehetőséggel. Sokszor akár pár ezer dollárból összekapart filmek és kisfilmek is sikert érnek el, mint Quentin Tarantino amatőr kisfilmje (ami alapján később leforgatta a Kutyaszorítóbant), Kevin Smith vagy Robert Rodriguez első filmjei, de itt figyeltek fel először Anya Taylor-Joyra is, aki a filmes szerint is a ma élő egyik legjobb színésznő. Rodriguez szellemisége áthatja Klacsán Gáborék munkáját is, ez több alkalommal is kiderül a beszélgetésünkből. 

Az író-rendező könyvet is írt róla, hogyan lehet fillérekből filmet csinálni (Rebel Without a Crew), de a még nagyobb egyszerűség kedvéért videót is fogatott róla 10 perces filmiskola címen. – Nézd meg mid van, és oda írj sztorit. Rögtön nem kell díszletekre költened, vagy karaktereket keresned a filmhez, és ezek a korlátok elképesztő mértékben fejlesztik a kreativitásodat – hoz fel egy példát Klacsán Gábor, ám a technikai, logisztikai kérdéseknél is fontosabbnak tartja az eredetiséget. – Mit mond Rodriguez? Hogy feküdj le, és képzeld el a filmet. 

Ha össze tudod rakni, működni fog. Főzz abból, ami van, legyél kreatív, és higgy magadban. Azt gondolom, hogy ezek a legfontosabbak. Ha a független filmes utat választod, keresd meg a saját hangodat, a saját sztoridat. Ez egy veszélyes út, mert nem biztos, hogy az kell majd a világnak, de sosem lehet tudni. Szerintem ahány ember, annyi világ. Ne átlagolni tanítsuk a fiatalokat, mert lehet, hogy te pont olyan zseniális vagy, amire az egész világnak szüksége van. 

Keresd azt, ami semmi másra nem hasonlít, legyél olyan, mint semmi más. Ez a legnehezebb, mert ebben a világban már mindent kitaláltak – összegzi röviden szerzői és oktatói ars poeticáját a filmes, és ezúttal is szolgál egy példával: nagyon érdekes megnézni, hogy Jim Jarmusch ábrázolásmódja a Halott emberből hogyan köszön vissza harminc évvel később a Netflix tavalyi sikersorozatában, A vadnyugat születésében. Ki tudja, talán Jászberényben is épp valami olyan van születőben, ami egyszer még meglepi a világot.