A háború éveiben elszaporodnak az abszurd helyzetekből, burleszkelemekből építkező bohózatok, amelyekben megkérdőjeleződik a harmincas évek komédiáinak szilárd értékrendszere. Ennek az új típusú komédiának a legkiemelkedőbb darabja az Egy szoknya, egy nadrág, olyan – szintén Latabár Kálmán szereplésével készült – filmekkel együtt, mint az Egy bolond százat csinál, vagy az Afrikai vőlegény. Miközben ezek a filmek egy új korszakot jeleztek, egyben a magyar filmkultúra egyik legmeghatározóbb és legsikeresebb időszakának, a 30-as, 40-es évek közönségfilmes vonulatának utolsó fecskéi is voltak, mivel a háború után teljesen összeomlott a magyar stúdiórendszer, és soha nem is épült már újra.
Latabár Kálmán, a korszak ikonja
A háború legsötétebb évei azonban még egybeestek a honi filmipar legtermékenyebb időszakával: a 40-es években Magyarország vált Európa harmadik legnagyobb filmgyártójává, 1943-ban 53 filmet mutattak be.
A kultúrpolitika korán felismerte a mozi társadalomformáló erejét, így már a kezdetektől fogva komoly szerepet vállalt benne, a korszak népszerű műfaji filmjei, a melodrámák és a film noir-ok mellett futószalagon készültek a búfelejtő vígjátékok.
A hazai közönség helyzetét különösen drámaivá tették az érvényben lévő zsidótörvények és a hadiállapot. A Don-kanyarban elpusztult, illetve harcképtelenné vált, vagy fogságba esett a második magyar hadsereg jelentős része, ami előrevetítette a német megszállást, a hintapolitika eredménytelenségét, illetve a harcok tragikus végkimenetelét is. Az alkotók ezekben a vészterhes időkben olyan filmet akartak készíteni, ami segít kiszakítani a szörnyű valóságból, s egyben emlékeztet rá, hogy milyen is valójában embernek lenni.
Hamza D. Ákos a második világháború éveinek egyik legfoglalkoztatottabb filmes szakembere volt Magyarországon. Gyártásvezetőként, producerként, majd rendezőként is komoly sikereket ért el a legkülönfélébb műfajokban, ennek ellenére eleinte mégsem akarta megcsinálni a filmet.
Aztán jött Latabár, és azt mondta: »Mit húzódoztok itt, mit tárgyalgattok? Ezen nincs mit vitatkozni, ezt meg kell csinálni. Ez egy nagy és szép feladat. Az emberek itt élnek remegő idegekkel, nekünk most az a kötelességünk, hogy megnevettessük őket!« Elgondolkoztunk ezen és azt mondtuk: Rendben van, most egy pár millió embernek szerzünk egy jó estét, csinálunk ebből egy jó komédiát.
– emlékezett a rendező.
Az Egy szoknya, egy nadrág központi kérdése a szerepjátszás. Majdnem minden főbb karakter másnak adja ki magát, mint aki.
Sóvári Péter egy spanyol özvegy női szerepét játssza el annak érdekében, hogy móresre tanítsa megsértőit, akik ugyanúgy szerepeket játszanak. A Csikós Rózsi által játszott színésznő az öltöztetőnője (Turay Ida) tanácsára az érdekei miatt hol egy újságírónak, hol Sóvári Péternek, hol pedig a grófnak próbál megfelelni. A grófról folyamatosan kiderül, hogy csak egy szélhámos, aki már mindenkinek tartozik a környezetében, és mivel ezek a belső források elapadtak, ezért szeretne pénzhez jutni a spanyol özvegy vagyona révén. Az igazi spanyol özvegy társalkodónőjének adja ki magát, hogy leleplezze az álözvegyet.
Így nemcsak a színpadon, hanem azon kívül is szerepjátszó és megtévesztő karakterekkel népesül be a film, és az ebből adódó feszültséget a komikus hatáskeltés oldja fel – olvasható a Magyar Művészeti Akadémia vonatkozó szócikkében.
Az Egy szoknya, egy nadrág azonban nemcsak felhőtlen bohózat, hanem komikus reflexió is a korabeli társadalom működésére, mely bizonyos tekintetben ma is aktuális, hiszen egyaránt mást és mást engedhetünk meg magunknak a férfi, illetve a női szerepekben.
Ennek érzékletes kifejezője a film emblematikus tang jelenete, ahol folyamatosan változnak az erőviszonyok, hol a szélhámos gróf, hol pedig az álruhát öltő Sóvári igyekszik magához ragadni az irányítást.
Latabár Kálmán a kommunista rendszerben is érvényesülni tudott színészként, legismertebb alakításai közé tartozik a Mágnás Miska, az Állami Áruház és a Fejjel a falnak, de legjelentősebb szerepeit a háború éveiben kapta. A rendező, Hamza D. Ákos is próbált szót érteni a rendszerrel, még kommunista dokumentumfilmet is forgatott, de a Rajk-pert követően már nem térhetett vissza Magyarországra, csak a rendszerváltás évében költözött haza Brazíliából.
Érdemes lesz tehát szombat este a tévéképernyők elé ülni, az Egy szoknya, egy nadrág című film 20.00-tól lesz látható a Hír TV műsorán, a Szélesvásznú történelem aktuális epizódja pedig 22.00-kor kerül képernyőre. Az ismétlések másnap vasárnap 11.00 és 13.00 órakor lesznek megtekinthetőek.
