Egyik legfontosabb építészeti munkája, amely a világ tíz tipográfiát használó legfontosabb épülete között is szerepel: a Terror Háza. Az installációval kiegészített épület tervezésekor egy törekvés vezérelte: hogy létrehozzon valami olyat, amit a világon még senki. Az épületen található pengefal és a silt, amiből ki van vágva a terror felirat, alulról negatívban látszik, felülről viszont kiadja a feliratot.
Ez valójában azért készült így, mert ennek a háznak mindig is egy rettegett atmoszférája volt. A kedvenc könyvem a Sötétség délben (Arthur Koestler), ami inspirált arra, hogy olyan installációt tervezzek az épület kiegészítéseként, ami a nap legmagasabb állásánál borítja árnyékba az épületet. Ezt úgy gazdagítottam tovább, hogy ne csak magának a sötétségnek legyen jelentősége, hanem az írjon is ki valamit
– fogalmazott F. Kovács Attila.
Hozzátette: a birodalmi jelképek és a felirat darabokra törnek az épület struktúráján.
Egy szobrot akartam az épületből létrehozni, ezért van az egész egyöntetűen ÁVO-egyenruha-szürkére festve, ezért vannak az ablakai lemattítva.
Az épület életben maradása nem sokon múlt, ugyanis egyszerűen zavarta a kommunista utódpártot, akik belekötöttek a homlokzatba, mindenféle indokkal.
Nem szoktam megijedni ezektől a harcoktól, jönnek és meg kell vívni őket. A kerületi főépítész behívott engem és megkérdezte, hogy gondolom azt, hogy fekete-fehér színek jelennek meg az épületen, merthogy a kerületben ezeknek a színeknek a használatát betiltották a homlokzatokon. Elég hosszan vitatkoztunk, a vége pedig az lett, hogy nem lettünk barátok. Ő mindent elkövetett, hogy ezt a pengefalat lebontsák, hál’ Isten a sors úgy hozta, hogy végül meg tudtuk védeni.
Hozzátette: őt nem nagyon lehet lebeszélni semmiről, nála nem érdemes próbálkozni.
Soha nem voltam ellenálló, de az, hogy milyen elveket vallok, elég egyértelmű.
A nagybátyja az ’56-os eseményben aktívan kivette a részét, a pécsi Munkás Tanács vezetője volt. Elmondta, hogy a pécsi rendőrség rajta bosszulta meg azt, hogy a nagybátyja el tudott menekülni az akasztás elől. Végül elköltözött Pécsről, de akkor már volt 13 elutasított útlevélkérelme. Nem tudta elhagyni az országot se keleti, se nyugati irányba.
Tőke elvtárs, aki a Műegyetem akkori rektora volt behívott, hogy én nem mehetek Moszkvába szakmai gyakorlatra. Miután elköltöztem Pécsről ez a vesztegzár megoldódott, azóta tudok utazni.
Hozzátette: ő mindig is ugyanazokat az elveket vallotta, nem változtatta meg a gondolatait, ezért az idő múlásával is pontosan ugyanazok kedvelik, akik eddig, és azok utálják, akik azelőtt is.
Az Orfeum Mágusa című új magyar operett díszletét, látványát és ezzel együtt a világítását is ő tervezte. Az előadást egész januárban megtekinthetik az érdeklődők a budapesti Operettszínházban. Elárulta, hogy nagyanyja hatalmas operettrajongó volt, így rajta keresztül már gyerekkorában kapcsolatba került a műfajjal. Külföldi operaházakban is dolgozott, ahol a díszleteket készítette.
A filmbeli látványtervezéssel kapcsolatban elmondta: több csatája is volt, de ha megtudta indokolni észérvekkel, hogy miért szükséges egy-egy tárgy, akkor azt sikerült megszerezni.
A producernek mindig az az érdeke, hogy a pénz az ő zsebébe maradjon, nekem pedig az, hogy az a vásznon megjelenjen, hogy oda legyen elköltve.
Borítókép: F. Kovács Attila a Kontextus adásában (Fotó: YouTube/képernyőkép)
