Japán hihetetlenül vonzó világ az európai ember számára. Úgy keveredik az ország ősi és rendkívül egyedi kultúrája a II. világháború óta begyűrűzött nyugati szokásokkal, hogy mégsem oldódik fel benne. Japán még ma is egzotikus világnak számít, ahol rengeteg a felfedezni való. Ennek adhat új lendületet A sógun című tízrészes minisorozat, amely február 27. óta látható a Disney+ streamingplatformon.

Hajótöröttből japán harcos
A széria James Clavell 1975-ben kiadott hasonló című, világszerte bestsellerré vált regényének újabb adaptációja az 1980-as, Richard Chamberlain főszerepélésével készült ötrészes sorozat után. A történet az 1600-as évek Japánjában játszódik, ahol az európaiakat még csak a portugál kereskedők és a jezsuita hittérítők képviselték. Ebbe a furcsa, zárt, polgárháborús világba csöppen bele a hajótörést szenvedett angol tengerész, John Blackthorne. A brit férfi tudása kapóra jön a hatalmáért harcoló Yoshii Toranaga nagyúrnak (japánul daimjó), miközben összetett kapcsolat alakul ki tolmácsukkal, Toda Marikóval.
A daimjók a feudális Japánban saját hadsereggel rendelkező nagybirtokosok voltak, akik azonban alárendelt szerepben voltak a sógunokkal szemben, akik a szigetországban a tényleges politikai hatalmat birtokolták az inkább csak tiszteletbeli szerepet betöltő császárral szemben. Ha tehát egy hadúr sógunná vált, Japán vezetője is lett egyben.
Ezért jó A sógun
A sógun nem az eredeti sorozat remake-je, hanem teljesen egyedi alkotás, ami ráadásul több szempontból kiemelkedik a mai filmes mezőnyből.
A főbb szerepekben a Blackthorne-t alakító Cosmo Jarvison kívül egytől egyig Japán-szerte elismert színészek játszanak, s a felvételek többsége is Japánban készült. Elképesztő az FX által gyártott sorozat látványvilága: a készítők olyan mesterien játszanak a színekkel, fényekkel és a beállításokkal, ami egészen egyedi élményhez juttatja a nézőt. Ráadásul itt is megmutatkozik a limitált számú részből álló, minőségi sorozatok előnye az egész estés filmekkel szemben, főképp könyvadaptációk esetében. Itt ugyanis több idő és lehetőség van hitelesen és koherens formában feldolgozni az eredeti történetet, amelyet így kevésbé kell eltorzítani.