Kezdődik A sógun című sorozat

Japán minden kétséget kizáróan egyedülálló ország a maga sajátosságaival. A sushi, a ramen és a szaké hazája olyan lenyűgöző kultúrával és társadalmi tradíciókkal rendelkezik, amelyekkel sehol máshol nem találkozhatunk. A különleges paloták és templomok, a lenyűgöző természeti tájak, a futurisztikus városok, az egyedülálló történelem világszerte ámulatba ejti és lenyűgözi az embereket. Az odautazóknak azonban érdemes felkészülniük, különben kulturális sokként élhetnek meg pár, a helyieknek teljesen természetes szokást.

“SHOGUN” -- "Anjin" -- Episode 1 (Airs February 27) Pictured: Hiroyuki Sanada as Yoshii Toranaga. CR: Colin Bentley/FX Forrás: Courtesy of FX Networks

A Disney+ csatorna a most induló „A sógun” című sorozata kapcsán Hidasi Judit japanológus segítségével összegyűjtött 7+1 érdekességet az országról, amelyekkel hasznos akár természetkedvelőként, utazóként is megismerkedni.   

Részlet A sógun című filmsorozatból (Forrás: Courtesy of FX Networks)

1. Pálcika, ember!

Japánban ahogy szinte mindennek, a pálcikával evésnek is megvannak a szigorú szabályai. Tilos például felszúrni, vagy megvágni velük az ételt és nem szabad vele mutogatni. A fogások között a pálcikát nem szabad a tányérra tenni, valamint a tányérban pihentetni evés közben. Továbbá soha ne dugd bele az evőpálcikádat az ételbe, amikor éppen nem eszel. Ez nem csak udvariatlanság, hanem rossz ómennek is számít, hiszen egy, a japán temetéseken végzett szertartáshoz hasonlít. 

2. A négyes szám rendkívül szerencsétlen

A négyes számot (shi) Japánban széles körben kerülik, mivel túlságosan hasonlít a hangzása a halál szóhoz. Éppen ezért az országban az épületeknek nincs negyedik emeletük, a tárgyakat hármas vagy ötös készletekben árulják, és különös gondot fordítanak arra, hogy a mindennapi életben ne találkozzanak ezzel a számmal.

3. Nindzsa-riasztó padlót a házba!

A feudális korszakban a gazdag japán urak nindzsák elleni védekezésként szándékosan nyikorgó padlóval (úgynevezett lidércpadlókkal) ellátott házakat építettek. A magasan képzett, legendás zsoldosok életét olyannyira átszőtték a mítoszok, hogy sokan azt hitték, képesek vízen járni, láthatatlanná válni és uralni a természeti erőket. Érdekes elgondolás, hogy ellenük pont a nyikorgó padló véd majd meg. 

4. Az első gésák férfiak voltak

A gésa szó szerinti fordításban azt jelenti, hogy „a művészetek embere”. Az első gésák férfiak voltak, akik a feudális korszakban tanácsokat adtak a földesuraknak, emellett különböző művészi előadásokkal és történetekkel szórakoztatták gazdag patrónusaikat. A női gésák a XVIII. század végén jelentek meg, és eredetileg onna gésaként (női művész) ismerték őket. Rendkívül népszerűvé váltak, és alig negyedszázad alatt már át is vették a férfiak helyét.

5. Fekete fogú férjezett nők

A japán nők – különösen a férjezett nők és a gésák – körében évszázadokon át gyakori volt a fogfeketítés, az ohaguro néven ismert szokás. Amellett, hogy vonzónak tartották, úgy vélték, hogy ez a gyakorlat segít megvédeni a fogakat a szuvasodás és más fogbetegségek ellen. A kívánt árnyalatot tintával érték el. A szokást a XIX. század végén betiltották, annak érdekében, hogy Japán modernizálódjon, és kultúráját vonzóbbá tegyék a Nyugat számára.

6. Virágkötészet a legfelsőbb szinteken

Az ikebana a virágok elrendezésének évszázados gyakorlata, amit Kínából vettek át, de Japánban fejlesztettek tökélyre. A hatalmas műgonddal elrendezett virágoknak nem csak a fajtája, a színe, vagy a formája volt fontos, de kiemelten figyeltek a közöttük lévő arányos távolság megtartására is. Ez a technika annak idején a klasszikus „kifinomult művészetek” trilógiájához tartozott: kadō, a virágok útja, kōdō, a füstölők útja és chadō, a tea útja.

7. 250 évre bezárva

Egyedülálló lehetősége volt Japánnak arra, hogy más nemzetek minimális befolyása mellett alakítsa ki identitását. A szakoku (szó szerint bezárt ország) a Tokugawa-sógunátus (az Edo-korszak katonai kormánya) által 1603 és 1853 között bevezetett politikai intézkedés azt jelentette, hogy külföldi nem léphetett be, és japán nem hagyhatta el az országot. Mindezt azért, hogy távol tartsanak minden vallási és gyarmatosítási szándékot, elsősorban a keresztény hódítókét. Természetesen nem volt teljes az elszigeteltség, ez idő alatt a kereskedelem és a külföldi kapcsolatok, ha szigorúan is, de korlátozottan engedélyezve voltak. A blokád 1853-ban ért véget, ami egyben utat nyitott Japán modernizációjához.

Jelenet A sógun című filmsorozatból (Forrás:  CR: Kurt Iswarienko/FX)

+1: A világhírű történet, ami megismertette Japánt a világgal

William Adams volt az első angol, aki elérte Japánt. Kalandos élete több írót is megihletett, a legnagyobb sikert azonban egyértelműen James Clavell 1975-ben megjelent A sógun (Shōgun) című bestseller  aratta, aki a regény főszereplőjét a hajósról mintázta. A könyvből a 80-as években amerikai filmsorozat is készült, aminek nézettsége világszerte, így itthon is rekordokat döntött. Érdekesség, hogy Simada Jóko (Marikó), a főhősnőt játszó színésznő alig beszélt angolul. A szerepre nyelv- és beszédtanár segítségével készült, alakítása pedig annyira átütő volt, hogy Golden Globe-díjjal ismerték el.

A világhírű történetet most az FX és a Disney+ is képernyőre viszi. „A sógun” című, 10 epizódos minisorozat korhű jelmezekkel, autentikus díszletben mutatja be az 1600-as évek Japánját éppen az évszázadot meghatározó polgárháború hajnalán. Az első két rész február 27-től elérhető a streamingszolgáltatón, amelyeket hetente követnek majd az új epizódok. 

Borítókép: Részlet A sógun című filmsorozatból (Forrás: Courtesy of FX Networks)