Tudomány, krimi és emberi dilemmák egyetlen sorozatba sűrítve

Ha elég mélyen beleássuk magunkat az új, A 3-test-probléma című Netflix-sorozat mögötti történetbe, hamarosan egy összetett, háromkötetnyi dilemmára elegendő problémával találjuk magunkat szemben. A széria Cixin Liu azonos című regénytrilógiáját – melynek második része A sötét erdő, harmadik része pedig A halál vége címet kapta – veszi alapul. A Trónok harca készítőinek, David Benioffnek és Dan Weissnek a legújabb produkciója mégis sok mindenben jelentősen eltér az eredeti koncepcióktól és a sokak által megfilmesíthetetlennek tartott cselekménytől. De számít ez?

A könyvtől eltérően a sorozatban nemcsak kínai karakterek bukkannak fel Fotó: Netflix Forrás: Netflix

Eltérések és egyezések

A regényben például kizárólag kínai karakterekkel találkozunk, míg a sorozat szereplői sokkal színesebb palettát alkotnak. Ha a széria főszereplőinek tekinthető, a cselekmény középpontjában álló baráti társaságot keressük a regényben, gyorsan felfedezhetjük, hogy többségük olyan karaktereken alapul, akik sosem találkoztak egymással. Az öt főszereplő közül csak kettőt vettek át az első könyvből, és közülük is csupán egy őrzi meg az eredeti nevét. A többi három szereplőre A sötét erdő, illetve A halál vége című kötetekben lelhetünk rá.

Ye Wenji döntése az egész emberiség jövőjét veszélybe sodorja. Fotó: Netflix

Az egész emberiség sorsát eldöntő üzenetet küldő nő, a Zine Tseng által kiválóan alakított Ye Wenji története tömörebb formában került ugyan a képernyőre, de a lényege szinte teljesen változatlan maradt. Mind a könyv, mind a sorozat a fiatal lány apjának brutális nyilvános kivégzésével kezdődik, a hatvanas évek Kínájában, amikor is Mao Ce-tung buzgó, többnyire fiatal támogatói kegyetlenül eltiportak mindenkit, aki ellentmondott azoknak az ideológiáknak, amelyeket ők követtek.

A történelem e szégyenletes időszakára visszatekinteni nagy dolog; amikor a regény változata megjelent, a szerző a történet közepébe rejtette ezeket az eseményeket, később azonban – a szerző által megerősített eredeti szándéknak eleget téve – nyitójelenetté váltak.

A munkatáborban senyvedő fiatal lánynak a könyvben is meggyűlik a baja a hatóságokkal, amikor kiderül, hogy birtokolja és olvassa Rachel Carson Néma tavasz című művének egy példányát. 

Szintén egyezés, hogy a regényben is a Red Coast Base nevű titkos, űrkutatással is foglalkozó katonai bázisra küldik, amikor felismerik, milyen kiemelkedő tudás birtokában van a fizika területén.

A sorozat nem tesz róla említést, a könyvben azonban kiderül, hogy Ye hozzámegy egy férfihoz, akit a bázison ismer meg, és akit később megöl, hogy titokban tartsa az általa az idegeneknek küldött, az emberiség elpusztítására buzdító üzenetet. A sorozathoz hasonlóan Ye-nek a könyvben is van egy lánya, aki öngyilkosságot követett el, de – míg a szériában erre már viszonylag gyorsan rájövünk, a könyvtrilógiának csak a második része lebbenti fel a fátylat a titokról.

Ismerős szerepek, olykor újragondolva

A sorozat egyik kulcsfigurája, a Da Shi néven ismert, Benedict Wong által alakított mogorva, szkeptikus, láncdohányzó nyomozó mind az első, mind a második könyvben megjelenik. Ott azonban leginkább szabadúszó nyomozóként ismerjük meg, míg a sorozatban egy sötét titkokkal teli kormányzati szervezetnek dolgozik. 

Szoros együttműködésben az Eiza González által alakított Auggie nevű francia nanotechnológiai szakértővel. Ő a regénytrilógiában egy Wang Miao nevű férfi, aki csupán az első kötetben szerepel.

A könyvekben Thomas Wade egy fiatal, jóképű amerikai, nem pedig egy zord, öreg ír. Ráadásul csupán jóval később, a Staircase nevű űrprojekt kapcsán jelenik meg. Ugyancsak másképp jelent meg a sorozatban a Jovan Adepo által alakított Saul Durand, akinek karakterét eredetileg a második könyvben megjelenő szociológiaprofesszor, Luo Ji ihlette.

A Mike Evans nevű, Jonathan Pryce által alakított szereplő ugyanaz a karakter a könyvekben és a sorozatban. Azonban amikor Ye először találkozik vele a fakitermelő táborban, a sorozattal ellentétben a regénybeli Evansról kiderül az is, hogy a „pán-fajkommunizmus” nevű filozófiát vallja, amely a növény- és állatvilágot az emberekkel egyenlőként kezeli. A John Bradley által alakított karakter, Jack Rooney könyvbeli változatát egészen az utolsó, A  halál vége című kötetig hiába keresnénk. Ott Hu Wennek hívják, és a „Zöld vihar” nevű gyógynövényes üdítőital tömeggyártásából gazdagodott meg.

A 3-test-probléma című sorozatban lenyűgöző látványvilág elevenedik meg. Fotó: Netflix

Újragondolt részletek

A könyvtrilógiában és a sorozatban is megjelenő VR-játék mindkét esetben nagyon hasonló, bár a regényekben több pályát tartalmaz, mint a sorozatban. Wang mindkét esetben Kopernikusznak nevezi magát a játékban, és sok más történelmi személyiséggel találkozik, köztük Gergely pápával, Galileivel és Arisztotelésszel.

A szériabeli Will Downing karakterét, akit Alex Sharp kelti életre, a regénytrilógia Yun Tianming nevű szereplője ihlette, aki szintén rákos beteg, de aki csak az utolsó, A halál végén című kötetben szembesül a végzetes diagnózissal. Tianming a sorozatban és a regényben is szerelmes egy volt osztálytársába, akit azóta alig látott. A regénybeli Cheng Xinről van szó, akit a sorozatban Jin Chengnek hívnak. A szériában Jess Hong alakítja őt. 
A sorozatbeli Willnél a regénybeli Tianming már jóval korábban elhatározza, hogy véget vet életének. Ezt egy új, a kormány által bevezetett törvény, amely jóváhagyja az eutanáziát, lehetővé is teszi számára. A karakter nővére mind a regény, mind a sorozat szerint aggódik amiatt, hogy mennyibe kerül az öccse rákkezelése, azonban az a filmbeli jelenet, amikor elkéri az örökséget, nem szerepel a regénytrilógiában. Egy másik különbség a két változat között, hogy a könyvben Tianming asszisztált öngyilkosságát Cheng félbeszakítja.

Mint az jól látható, mind a szereplők, mind a cselekmény terén sok mindent újragondoltak tehát a sorozat a készítői a regényhez képest, de a lényeg megmaradt: izgalmasan tálalt tudomány, az egész emberiséget fenyegető veszély, kiegészítve az egyéni emberek személyes küzdelmeivel és dilemmáival. 

Az alkotók megteremtettek egy olyan világot, amely képes magával ragadni a nézőket. Márpedig ennél fontosabb hozzávalója aligha lehet egy sorozat sikerreceptjének.