Katona Szabó Erzsébet a művészetéről így vallott: „Műveimben az elemek, a témák állandóan vissza-visszatérnek új alakban, újabb és újabb utak nyílnak. Mindig fontosnak éreztem viszont az érzelmekre hatni tudó üzenetet, legyen az falikárpit, öltözékbemutató vagy éppen bőrkollázs-kompozíció.”
A kiállítás szervezői arról számoltak be, hogy Katona Szabó Erzsébet az elmúlt hónapokat a kiállításának előkészületeivel – a művek válogatásával, egy bőrmunka befejezésével – töltötte. A kiállítás előkészítése során több beszélgetést felvettek, amelyekben a művész az alkotói motivációiról, az őt foglalkoztató témákról és inspirációkról mesélt. A régóta várt kiállításmegnyitót azonban nagy fájdalmukra már nem érhette meg.
Az esemény így végül emlékkiállítássá alakult a művész négy évtizedet felölelő, egyedülálló és sokszínű életművéből abban az épületben, amelyben Katona Szabó Erzsébet Gödöllőre való letelepedése után, 1984–1990 között alkotott.
A kiállítás bemutatja Katona Szabó Erzsébet legfontosabb alkotói korszakait, a korai kárpitokon és öltözékeken keresztül az életművet meghatározó bőrkollázsok létrejöttéig. A tárlat a teljesség igénye nélkül, válogatott műcsoportokkal, archív fotókkal és videófelvételekkel villantja fel a művészt foglalkoztató témákat és médiumokat.
A kiállításon kiemelt helyet kapnak a művész elmúlt két évtizedben készült autonóm bőralkotásai, amelyeken nyomon követhetjük párbeszédét ezzel a különleges anyaggal, a velúrbőrrel. A művek mellett a kiállítás Katona Szabó Erzsébet kifogyhatatlan alkotói ereje és mindig sugárzó, inspiráló személyisége előtt is tiszteleg a tárlaton látható archív fotókkal és a művésszel készített legutolsó videóinterjú levetítésével, amelyet Száraz Eszter szerkesztő, rendező készített.
A Várkapitányi lak épületében egymásra rétegződik négy évtized, a kurátori koncepció ezt figyelembe vette. Katona Szabó Erzsébet műhelye az 1980-as években itt működött, az egykor zajló alkotói folyamatban létrejövő munkák most lezárt művekként térnek vissza az időközben restaurált terekbe. A kiállítás a művész több alkotói területét érinti: a gobelinek, ruhakollekciók, gyapjú-, papír- és bőrkollázsok bemutatásával arra törekednek, hogy megjelenjenek mindazok a témák, amelyek foglalkoztatták.
A rétegek kérdése mindegyre, minden formában foglalkoztatta, minden művészeti területen kísérletezett vele: a ruhákban, a gyapjúkárpitokban, az áttetszőség használatában, a gyűrés, rátétek komponáló funkciójában, a rétegezéstől, gyűréstől megváltozó anyagi tulajdonságok felhasználásában. A gobelinekben meg-megbontotta a szövet »bőrét«, hogy előtűnjön a felvetőszál. A bőrkollázsokban is meghatározó a többrétegűség és az azt radikálisan feltáró, megbontó áttörtség. Az évtizedek alatt magának a kollázstechnikának a módszere is alakult a keze alatt. Ez jelenik meg a papírmunkák létrehozásánál is, a papír- és írásrétegek egymáson sokszorozódva hordozzák-rejtik az üzenetet. A kiállításra szánt művek válogatása során végig munkált bennük a kérdés, hogy mi a közös vonás a különböző korszakok alkotásai között, találnak-e valamit, ami ezt a sokszínű alkotóutat egységbe foglalja.
Tisztában kell lenni az anyagok egymásra való rétegződésének kölcsönhatásaival ahhoz, hogy működő, élő művek jöhessenek létre. Az építészeti szakkifejezésnek ebben az esetben nem csak a metaforikus jelentéséről (vagyis az életmű időbeli, térbeli rétegeinek egymásra rendeződéséről) van szó. Az anyagismeretről is, ami nélkül semmilyen szellemi vagy fizikai építmény, mű nem állja meg a helyét. A megfelelő sorrendben kell egymásra kerülniük a szükséges rétegeknek, nem hiányozhat egyetlen, az avatatlan szemnek akár fölöslegesnek tűnő összetevő sem, csak így jöhet létre új minőség.
Az életmű rendeződő rétegei közti kapcsolat Katona Szabó Erzsébet elmondása szerint az ő változatlan attitűdjében rejlik, abban az értelemben, hogy mindig kereste, melyek az adott anyag magában foglalt és (csak) általa kibontakoztatható sajátosságai.
Az alkotás során egyfajta teremtő együttműködésben állt az egyes matériákkal. A végeredményt így kettejük közös lehetőségei határozták meg.
A kiállítást Richly Gábor, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára nyitja meg. Fellép a Terra Profonda zenekar.
