Belesni a mindenségbe – Versmaraton a költészet napján

2010-ben indult útjára a Versmaraton, a Magyar Napló Kiadó és az MTVA közös ünnepi rendezvénye, ahol az Év versei című antológia költői olvassák fel verseiket reggeltől estig. Óránként más és más költő lép a színpadra, és nemcsak költemények hangzanak el, hanem beszélgetések is, egy moderátor kérdezi a fellépőket irodalomhoz való viszonyukról. Ma 10 órakor elkezdődött a 13. Versmaraton, és a délelőtti időpont ellenére az első óra végére megtelt a PIM Díszterme.

Versmaraton a Költészet Napján. Wirth Imre, Regős Mátyás, Zsille Gábor, Vári Fábián László, Bán-Horváth Veronika és Falusi Márton. Fotó: Teknos Forrás: Teknős Miklós

A költészet ünnepe: Versmaraton 

Zsille Gábor költő, polonista nyitotta meg a rendezvényt, aki egyben a Magyar Napló Kiadó Az év versei 2024 című kiadványát szerkesztette. Megnyitó beszédében örömét fejezte ki, hogy a Versmaraton már a 13. évében jár, és megemlítette, hogy jó ilyenkor találkozni költő- és írókollégákkal, újságírókkal, rádiósokkal; szerinte ez egy nagy falu itt, a Kárpát-medencében, ahol azok laknak, akiknek szorosabb kötődése van az irodalomhoz. Hozzátette, hogy 

két dolog meghatározza a mai beszélgetéseket: az egyik a Petőfi-bicentenárium, a másik a háború; az élet is szerkeszti a verseket. 

Versmaraton a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Wirth Imre, Regős Mátyás, Zsille Gábor, Vári Fábián László, Bán-Horváth Veronika és Falusi Márton. Fotó: Teknos / Teknős Miklós

A verset az élet is írja 

A Versmaraton első órájában a Zsille Gábor volt a műsorvezető is, vendégei Bán-Horváth Veronika, Vári Fábián László, Wirth Imre, Falusi Márton és Regős Mátyás voltak. A versfelolvasások mellett sokféle téma szóba került. 

Vári Fábián László ungvári író, költő elmondta, hogy napjaikat meghatározza a háború, még úgy is, hogy Kárpátaljára nem terjedt át; ily módon az ő verseit is befolyásolja. Elmondta, hogy az ukrán propaganda úgy toborozza a magyarokat, hogy közzétett egy fotót, amelyen ukrán egyenruhába öltöztették az ungvári Petőfi-szobrot; mondván, hogy a magyarok lépjenek be az ukrán hadseregbe, bosszulják meg nemzeti költőjük halálát, akit az oroszok öltek meg.

 Vári Fábián László – aki egyébként az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője – keserűen megemlítette azt is, hogy nemrég egy Szégyenpiac című antológiát adtak ki Ungváron, amely az ottani bolhapiacra utal: rengeteg szegény ember viszi oda eladni portékáit, és hasonlóan szegények vásárolnak, hiszen ott a legolcsóbb minden. 

Költők futása, a Versmaraton elő-ünnepe. Jánosi Zoltán a célban. Fotó: Bach Máté

Mit csinál a költő, ha éppen nem költ? 

Ezeknél vidámabb témák is szóba kerültek a beszélgetés során, alkotói módszerekről, körülményekről, hogy a modern információs technika hogyan befolyásolja az alkotást, vagy hogy hol írnak legszívesebben a költők. Kicsit meg is ismerhettük a művészeket. 

Regős Mátyás elmondta, hogy szeret focizni, és nemrégiben még az Erős Vár FC evangélikus csapat kapitánya volt, de egy sérülés miatt már nem játszhat nagypályán; viszont a Pannon Trükkben, a Pannon Tükör munkatársaiból verbuvált kispályás csapatban még rúgja a bőrt.

 Wirth Imréről kiderült, hogy a PIM Médiatárában dolgozik, és nemrégiben Takács Zsuzsával készített életútinterjút. Bán-Horváth Veronikáról megtudhattuk, hogy rengeteg irodalmi rendezvényt szervez, és a Fiatal Írók Szövetségének oszlopos tagja; bár mostanában kicsi kevesebb időt szán erre, így több energiát tud az alkotásra fordítani. Falusi Márton félig tréfásan megemlítette, hogy ő inkább kávéházban vagy kocsmában írna, ha otthon nagyon zavarnák, de a természetben nem: valamiért ódzkodik az erdőktől, nem szívesen mellőzi a civilizáció áldásait. 

Versmaraton a Petőfi irodalmi Múzeumban. Megjelent Az év versei 2024 című antológia. Fotó: Teknos / Teknős Miklós

Milyen a jó vers? 

A legszebb gondolatok a beszélgetés végén hangoztak el, amikor is Zsille Gábor biztatására a költők arról vallottak, hogy számárukra milyen a jó vers. Vári Fábián László azt tartotta jó versnek, amit ha elolvas, akkor sokáig megmarad a hatása, utána jó ideig foglalkoztatja; hozzátette, hogy természetesen az is fontos, hogy legyen szép is a költemény, hogy az olvasót magához kösse. A költő Ady Endrét idézte, egyik sorát, mely szerint „Volt egy szent szándékunk: gyönyörűket írni.” 

Wirth Imre számára az jó alkotás, ami a nyelven keresztül ablakot vagy ajtót nyit az ismeretlenbe. Az ablakmotívummal élt Regős Mátyás is, aki elmondta, hogy szerinte legyen egy vers sűrű, és nyisson meg egy kis ablakot, amelyen belesve megsejthetünk valami sokkal nagyobbat; a vers legyen egy kis része a mindenségnek.

 Bán-Horváth Veronika elmondta, hogy jelenleg neki az a fontos a versben, hogy gyógyír legyen, olyan érzelmi gazdagságot nyújtson neki, amire neki nincsenek szavai. Falusi Márton zárta a sort, neki az volt fontos, hogy első olvasásra ne értsen egy verset, mégis megragadja; legyen valóságon túli, szinte megmagyarázhatatlan. 

Ha valaki nem szeretne lemaradni a Versmaratonról, de nem jut el Petőfi Irodalmi Múzeumba, akkor érdemes tudni, hogy az eseményt az MTVA a www.mediaklikk.hu oldalon közvetíti, és több rádió- és tévécsatornán is foglalkoznak a nagyszabású versünneppel. Ráadásul az érdeklődők nemcsak április 11-én hallhatnak a Versmaratonról, hanem később is, többek között a Kossuth adón elhangzó vasárnapi Irodalmi újság című patinás műsorban, amit Völgyi Tóth Zsuzsa szerkeszt.