Az Andrássy út 112. alatt található Hungarian Art & Business művészeti központ impozáns helyszínéül szolgál a most megvalósult tárlatnak. Rieder Gábor művészettörténészként az elmúlt években a Vasarely–Fajó-életművet átfogóan kutatta, így kurátorként az ő válogatásán és kutatómunkáján keresztül jelenik meg egy eddig el nem mesélt történet. A sajtó képviselői számára a szervezők május 8-án tartottak zárt körű tárlatvezetést.
Vasarely és Fajó mentén
Rieder Gábor elmesélte a kiállítás keletkezésének előzményeit: a szakember korábban a Fajó Alapítvány ösztöndíjasaként kezdett el a témával foglalkozni, amelyről egy tanulmányt írt. Az anyag könyvterjedelművé nőtte ki magát, amely ilyen formájában körülbelül egy hónap múlva meg is fog jelenni. A kiállítás anyaga a Fajó Alapítvánnyal együttműködve jött létre.
Volt szerencsém a Fajó-archívumon keresztül kikutatni, hogy milyen együttműködés volt Victor Vasarely és Fajó János között. Akkor ez olyan erős hatást gyakorolt rám, hogy elkezdtem megírni a szövegeket, amely lassan egy könyvvé formálódott. Kéziratként kellett pár évet várnia, mire egy olyan ideális befogadó anyaintézményre talált, amely fantáziát látott benne. Ennek révén, ehhez kapcsolódva, félig felhasználva a könyv anyagát, de más dolgokról is beszélve került megrendezésre a kiállítás. Izgalmas dolog, hogy elmesélhetek egy történetet úgy, hogy az nemcsak nekem, hanem mások számára is tanulságos és érdekes, mert olyan nézőpontjait villantja fel a Kádár-korszakban létező absztrakt művek elterjedésének, amit eddig, ebben a formában nem lehetett megismerni
– osztotta meg gondolatait a kurátor.
A könyv a Fajó Alapítvány és az MBH Bank támogatásával Vasarely és Fajó – Egy vasfüggönyön átnyúló művészeti együttműködés regényes története a hidegháborútól a kapitalizmusig címmel jelenik majd meg.
Rieder Gábor a két, egymástól különböző térben élvezetes, szemléletes történetekkel vezette végig a látogatókat, akik megismerkedhettek Victor Vasarely és Fajó János motívumkincseivel, témáival és különféle alkotásmódjaikkal – a kisplasztikától a plexi-multiplikákon keresztül, a táblaképen át a szitanyomatokig.
A tárlat során kialakított egységek bemutatják Vasarelynek a műtárgyak terjedésével, sokszorosításával és demokratizálódásával kapcsolatos gyakorlatát.
Kiderül, mi a kapcsolat a tiltott geometrikus absztrakció képviseletében alkotó Fajó János és az absztrakt nyelv mesteri alkotója, Victor Vasarely között – a Pesti Műhely és a szitanyomat, szitamappák története, de a két művész munkái sem szerepeltek együtt és egy térben. Az egyes mappák bemutatása és egy-egy téma kibontása, értelmezése az emeleti téregységben kapott helyet – az 1981-es Bartók-mappa például egy Bartók-kultuszhoz kötődő projekt volt, az 1985-ös Vega-mappa az univerzum ritmusát tárja a látogató elé. Utóbbi is a Helikon Kiadóval együttműködve készült el. A kurátor kiemelte Fajóék szitamappáinak nagyszerű minőségi kivitelezését is.
Fajó János és Victor Vasarely mindketten szenzációsak, hát még együtt. Nemcsak osztoztak a modern esztétikai formák világhódító erejének felismerésében, de aktívan tettek is érte. Rendkívül izgalmas, hogy a kettejük együttműködéséből született műtárgyakat bemutathatjuk a látogatóknak, és valóban egy eddig el nem mesélt történetet tárhatunk eléjük
— vallja Vékony Délia, a HAB művészeti igazgatója.
A két, külön-külön is meghatározó alkotó együttműködését bemutató tárlat egészen szeptember 18-ig látogatható a HAB-ban, mely intézmény a hazai és régiós kortárs művészeti szcéna helyzetének javítását tűzte ki fő céljául.
