A Cannes Lions nemzetközi fesztivál a kreatívipar egyik legnívósabb seregszemléje világszerte, amelynek díjaiért minden évben rengetegen versenyeznek. Idén összesen 26 753 nevezés érkezett, így óriási dicsőség, hogy a Robert Capa Központ Capa vs. War című, az Innocean Berlinnel, az Havas Mediával és a londoni Persuasion Communicationsszel közösen készített kampánya két kategóriában is a harmadik legjobbnak bizonyult. Hétfőn a print & publishing főkategória bronzérmét ítélték oda a bírák a kampánynak, kedden pedig az industry craft szekcióban érdemelte ki a bronzoroszlánt a magyar nevezés.
A Capa vs. War kampány rendkívül fontos üzenetet hordoz, melyhez az alkotók szándékosan alkalmazták a vizuális kétértelműség módszerét. A kampány plakátjain Robert Capa fotográfiáit láthatjuk különböző, angol nyelvű feliratokkal, alul egy mondattal kiegészítve, mely szerint a háború túl régóta kortársunk. Az egyik képen például az „1943 vagy 19:43?” szöveg olvasható, egy másikon a „D-nap vagy tegnap?” (utóbbi a normandiai partraszállásra való utalás), de van olyan, szétlőtt ház előtt ülő gyerekeket ábrázoló kép is, amelyik azt kérdezi, vajon száz, tíz vagy egy órával korábban készült-e . A plakátok egyszerűek, de üzenetük mellbevágó: a béke ma sem adottság. Éppúgy, ahogy 1943-ban sem volt az, amikor a világ egyik legismertebb magyar fotográfusa a híressé vált képeit készítette.
Robert Capa munka nélküli haditudósító szeretett volna lenni. Szerintem ez az attitűd tette őt egyedülállóan híressé, hiszen addig soha nem látott empátiával, együttérzéssel, fotózta világ legrettenetesebb háborúit. És ki más tudna a békéért jobban kampányolni, mint az a haditudósító, aki a szenvedések súlyát naponta érezte és elviselte és aki a legközelebb menve készítette a máig ikonikus képeit
– mondta a Magyar Nemzetnek az elismeréssel kapcsolatban Kőrösi Orsolya, a Capa Központ ügyvezető igazgatója.
– A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban, ahogy a nevünk is mutatja, a kortárs és a klasszikus fotó jól megfér egymással. Úgy is mondhatom, hogy a múltban és a jelenben is megálljuk a helyünket. Érzékenyen érintenek minket a kortárs témák is, de naponta látjuk és mutatjuk meg a nagyközönségnek Robert Capa majd százéves lenyűgöző fotóit. Közben halljuk a híreket és így könnyen megszületett a jelmondatunk: a háború túl régóta kortársunk. Azzal, hogy a mai létezésünk kontextusában mutatjuk meg Robert Capa néhány fotóját, reméljük, hogy emlékeztetni tudjuk az embereket arra, hogy tanulnunk kellene a múltból és befejezni azt a rettenetet, hogy egymást gyilkoljuk – fejtette ki Körősi Orsolya.
A kampány képei valóban gondolkodásra késztetik a szemlélőt. Miközben a nyugati világ polgárai még ma is hajlamosak úgy tekinteni a háborúra, mint valami múltbéli dologra, ami őket közvetlenül nem érintheti, a békére pedig egy olyan szerzett jogként, ami nem vehető el, a valóság egészen más. Bár Európa nagy része valóban történelme egyik legbékésebb periódusát éli, világszerte már egészen más a helyzet. Ezt az adatok is alátámasztják: az oslói Békekutató Intézet nemrég publikált kutatása szerint 2023-ban 59 fegyveres konfliktus zajlott a világ 34 országában, köztük az ukrajnai háború, a szám pedig évtizedes rekordnak számít.
Drámai belegondolni, hogy Robert Capa nyolcvan évvel ezelőtt készült képei akár maiak is lehetnének. Az a kegyetlen világ, amit a valaha élt egyik legjobb haditudósító örökített meg, tőlünk néhány száz kilométerre a hétköznapok valósága. A mindenfelé potyogó bombák, a romos épületek, a sérült társaikat cipelő katonák, a mindenhol jelen lévő halál nyomasztó látványa egyetlen következtetésre vezethet el minket: csak a béke jelent megoldást.
Erre tanít minket a történelem is. Mióta különböző embercsoportok léteznek, azóta vannak háborúk is, az egyik konfliktus fegyveres megoldása azonban a régi feszültségek helyett újakat teremt, amelyek előbb-utóbb megint háborúhoz vezetnek. De a kör megszakítható, ráadásul keresztényként nem is képviselhetünk mást, mint a gyilkolás elutasítását.
A békét viszont csak az értékeli igazán, aki megtapasztalta annak hiányát is, de a történelmet nemcsak ismételni lehet, hanem tanulni is lehet belőle. A messze földön híres magyar kreativitás egyik eredője pedig éppen az, hogy a legrosszabb dologból is képesek vagyunk értéket teremteni. Erre Robert Capa a legjobb példa.
Ahogy a magyar fotográfus az ismert hollywoodi jelszót kifordítva megfogalmazta: „nem elég, ha tehetséges vagy, magyarnak is kell lenned”.
