Lángokba borította az egész világot a nagyhatalmi versengés + videó

Aggasztó jelentést tett közzé a napokban az oslói Békekutató Intézet: világszerte rekordot döntött nemcsak a fegyveres konfliktusok száma, de az azokkal összefüggő halálesetek száma is. Noha a nemzetközi sajtóban leginkább az orosz–ukrán háborúról, valamint tavaly október óta az Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet közötti háborúról lehet olvasni leginkább, a világ más tájain is fegyveres konfliktusok dúlnak, legtöbbjük az afrikai országokat érinti.

Újonnan toborzott húszi fegyveresek gyûlést tartanak a jemeni fõvárosban, Szanaában 2024. január 12-én. Fotó: Jajha Arhab Forrás: MTI/EPA

A világ 34 országában zajlanak fegyveres konfliktusok, ám nemcsak erre az ijesztő tendenciára mutatott rá legfrissebb elemzésében az oslói Békekutató Intézet (PRIO): statisztikai adatokból kiderült az is, harmincéves viszonylatban az elmúlt három évben rekordot döntött a konfliktusok halálos áldozatainak száma. Ráadásul a 34 országban legalább 59 konfliktust számoltak össze az elemzők tavaly, ami jelentős emelkedést jelent a 2022-es adatokhoz képest, nem mellesleg utoljára az 1990-es évek elején mértek ilyen magas számokat. Akkoriban az Egyesült Államok és a Szovjetunió hatalmi versengése játszott nagy szerepet, amelyek rivalizálva egymással, támogatták a különböző feleket a polgárháborúkban. A hidegháborúk végével viszont már nem voltak olyan nemzetközi szereplők, amelyek finanszírozni tudták volna a konfliktusokat, így azok száma jelentősen lecsökkent.

 

Fordulópontot hozott az ISIS

A fordulópontot a 2015-ös év jelentette, különösen a Közel-Kelet és Afrika számára: az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet felemelkedése ugyanis mindkét régióra hatalmas pusztítást hozott, és rengeteg emberáldozatot követelt. Míg az ISIS olyan országokban vált meghatározó fegyveres csoporttá, mint Irak és Szíria, a hozzá kapcsolódó Boko Haram nevű terrorszervezet elsősorban Nigériában kezdett felemelkedni.

Noha az ISIS befolyása azóta jelentősen csökkent, a PRIO szakértői szerint 2023-ban mégis 12 országban maradtak jelen, ami bár a legalacsonyabb arány 2015 óta, a radikalizálódásnak továbbra is táptalaja lehet az iszlám szélsőségesség jelenléte.

Az elemzés kiemelte, 1989 óta 2023 a harmadik legsúlyosabb év volt, közvetlenül a 2021-es és 2022-es évek után. A halálos áldozatok számának csökkenésében minden bizonnyal közrejátszott, hogy 2022 novemberében tűzszünetben állapodtak meg az Etiópiában zajló tigréi polgárháború szereplői. A világban azonban javában maradtak még temérdek emberáldozatot követelő konfliktusok. A legvéresebbek között a 2022 februárja óta tartó orosz–ukrán háborút, valamint a tavaly kirobbant, Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet közötti háborút említette. Az áldozatokról pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de előbbi esetében becslések szerint a 160 ezret is meghaladják, utóbbi kapcsán pedig azt emelték ki a szakértők, hogy három hónap alatt több mint 23 ezren vesztették életüket a Gázai övezetben az izraeli támadások során.

A két konfliktus jelenleg is tart, 2024-ben is magas halálozási arányra számíthatunk

– figyelmeztetett az elemzés.

This is the footage from an apartment in Kryvyi Rih right after today’s Russian attack.

Everything is in blood. Things are smashed. Children's clothes and toys are covered in blood and scattered everywhere.

Then someone might wonder why Ukrainians started hating Russians. pic.twitter.com/4OipulTw8t

— Victoria (@victoriaslog) June 12, 2024

A tavalyi év kapcsán a PRIO a szudáni eseményeket is hangsúlyozta: az afrikai országban a világ egyik legsúlyosabb polgárháborúja robbant ki. A halálos áldozatokról az afrikai ország kapcsán is csupán becslések állnak rendelkezésünkre: a PRIO legalább ötezer elhunytról ír, ám más adatok szerint a 15–30, de akár a százezret is elérheti.

Afrikán és a Közel-Keleten túl viszont az amerikai kontinens sem maradt konfliktusoktól mentes: a Békekutató Intézet elemzésében Kolumbiát emelte ki, viszont hangsúlyozta, Mexikó számít a legerőszakosabb országnak, közel 14 ezer konfliktusokkal kapcsolatos halálesettel. A közép-amerikai országban elsősorban a drogkartellek közötti összetűzések és háborúk következtében indult emelkedésnek az elhunytak száma.

Nagyhatalmi versengés a konfliktusok hátterében

– Az erőszak a világban minden idők legmagasabb szintjén van. A számok arra utalnak, hogy a konfliktushelyzet egyre összetettebbé válik, és több konfliktusszereplő működik ugyanazon országon belül – összegezte a jelentést Siri Aas Rustad, a dokumentum egyik szerzője, a PRIO kutatóprofesszora a brit The Guardian napilapnak. A szakértő rámutatott egyúttal annak veszélyére, hogy az egy-egy országot érintő, majd regionálissá váló konfliktusok a nagyhatalmak szintjén csúcsosodhatnak ki:

Ki támogat kit, hova megy a pénz. Súlyosabb nemzetközi környezetet teremt

– hangsúlyozta.

A jelentésre kitérve pedig arra mutatott rá, a 34 ország több mint felében egynél több konfliktus zajlik, hét országban pedig több mint három – a tendenciában a szakértő szerint nagy szerepet játszik az ISIS, amely a mai napig számos közel-keleti, afrikai és ázsiai országban működik. Válaszában végül kitért arra is, hogy a konfliktusok, különösen amelyekben terrorszervezetek is részt vesznek, a segélyszervezetek munkáját is jelentősen megnehezítik, így elvágva a polgári lakosságtól az ellátást, köztük az élelmiszer- és egészségügyi szállítmányokat.

Borítókép: Újonnan toborzott húszi fegyveresek gyűlést tartanak a jemeni fővárosban, Szanaában 2024. január 12-én (Fotó: MTI/EPA/Jajha Arhab)