A világ egyik legsúlyosabb polgárháborúja dúl Szudánban

Sorra vallanak kudarcot a tűzszüneti megállapodások Szudánban, ahol egy hónapja folyamatosak az összecsapások a hadsereg és a félkatonai Gyorsreagálású Támogató Erők között. Az ENSZ összesítése szerint a belső menekültek száma már a 344 ezret is meghaladta, és százezernél is többen hagyták hátra hazájukat. A Magyar Nemzetnek Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója beszélt a Szudánban kialakult súlyos helyzet hátteréről.

Sudanese refugees from the Tandelti area who crossed into Chad, in Koufroun, near Echbara, gather for aid distribution on April 30, 2023. (Photo by Gueipeur Denis SASSOU / AFP) Fotó: GUEIPEUR DENIS SASSOU Forrás: Europress/AFP

Mi áll a szudáni válság hátterében?

Az Abd el-Fattáh el-Burhán tábornok vezette szudáni hadsereg azonban nem nézte jó szemmel, hogy a félkatonai szervezet egyre jobban megerősödik. Sayfo Omar szerint mindezeken felül az RSF-et irányító Mohamed Hamdan Dagalóval sem rokonszenvezik túlzottan a hadsereg, hiszen a hadvezér olyan népcsoport, a baggara arabok leszármazottja, amelyet elmaradott közösségként tartanak számon Szudánban, különösen a hatalmat gyakorló kartúmiak. Az RSF kezében egyébként aranybányák is vannak, ami szintén konfliktusforrás. 

Egészen 2019-ig, a három évtizeden át elnöklő Omar el-Basír elmozdításáig azonban nem élesedett ki a konfliktus a felek között. Szudán ekkorra már olyan mély válságba került gazdasági és politikai okok miatt, hogy családfők és édesanyák is utcára vonultak, ami az arab világban súlyos helyzetnek a jele.  

– Kartúm elvesztette az olajvagyon egy részét azzal, hogy 2011-ben Szudán és Dél-Szudán kettévált, és egyébként is strukturális problémákkal küzdött a gazdaság. Elszabadultak az árak, magas volt az infláció, romlott a helyzet, és Omar el-Basír összerúgta a port más arab országokkal, köztük Egyiptommal és Szaúd-Arábiával jelentős forrásoktól elzárva magát – sorolja Sayfo Omar a volt szudáni elnök bukásának okait.

A szaúd-arábiai Dzsiddába kompon érkezik egy szudáni nő. Fotó: Europress/AFP/Fayez Nureldine

A kelet-afrikai ország élére 2019 után az egyiptomi forgatókönyv szerinti katonai vezetés helyett – elsősorban az Egyesült Államok nyomására – civil kormány került. A kutató szerint ennek a technokrata kormány és a tábornokok kényszerű együttélése lett az eredménye, ami azt jelentette, hogy a kormánynak teljesen meg volt kötve a keze mindenben, és nem tudott funkcionálisan működni, hiszen azt a hadsereg nem engedte. 2021-ben azonban puccsot végrehajtva átvette a hatalmat a hadsereg főparancsnoka, Abd el-Fattáh el-Burhán tábornok, aki megpróbálta később az RSF-et is beolvasztani a fegyveres erőkbe. Amennyiben az integráció végbement volna, a Dagalóék kezében lévő aranybányák is a kartúmi vezetés alá kerülnek. Ám az ellentét kibékíthetetlennek bizonyult a két fél között.

Mikor érhetnek véget a szudáni harcok?

A szakértő szerint egyelőre semmi jelét nem látni annak, hogy a közeljövőben véget érnének a harcok Szudánban, a nemzetközi sajtó is arról számol be, hogy a tűzszüneti kísérletek sorra kudarcot vallanak. Sőt egyelőre még az is bizonytalan, milyen kimenetele lehet a konfliktusnak, hiszen a szembenállók érdemben nem tudják egymást meggyengíteni sem. A napokban az egyik dárfúri felkelőcsoport vezetője is a tűzszünet betartására és politikai megállapodásra szólította fel a feleket, félelmei szerint ugyanis a szudáni polgárháború katasztrofális méreteket ölthet. Abdel Vahid Núr azonban hozzátette: várható volt, hogy a kiéleződött politikai harc „kardcsörtébe” torkollik. 

Sokáig Szudán volt a „bezzegország” a régióban, tehát itt volt stabilitás, a környező országokban csak rosszabb volt a helyzet. Csád is bizonytalan lábakon áll, Etiópiában 2020 óta fegyveres konfliktus zajlik.  

– Tehát a környező országok közül senki nincs arra felkészülve, hogy most szudáni menekültek millióit fogadja – mondja Sayfo Omar.

A világ egyik legsúlyosabb polgárháborúja dúl Szudánban

A harcok hosszú távú hatásai azonban már egyre inkább látható méretet öltenek, egyenesen újabb humanitárius válság jeleit mutatják. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) közölte, a térségben akadozik az élelmiszer- és az ivóvízellátás, valamint gyakoriak az áramszünetek. Igaz, Szudánban eddig sem volt túl fényes a helyzet: a Világbank 2021-es adatai szerint közel 46 millióan élnek az országban, ám a lakosság mintegy harmada ez idáig is nemzetközi segélyeken tengődött. Az UNHCR 445 millió dollárra (150 milliárd forint) becsüli a harcok elől menekülők megsegítésének költségeit, és egyre nagyobb az aggodalom, hogy ha a polgárháború folytatódik, októberre a 860 ezret is elérheti a menekülők száma. Előreláthatóan Egyiptom és Dél-Szudán fogadhatja be a legtöbb menekültet.

A harcok során megsemmisült orvosi raktár a szudáni Nyala városában 2023. május 2-án. Fotó: Europress/AFP

Nemrégiben a kelet-afrikai ország volt miniszterelnöke, Abdalla Hamdok arra hívta fel a figyelmet, katasztrofális következményei lehetnek a konfliktusnak, amely a világ egyik legsúlyosabb polgárháborújává válhat.

Még annak esélye is felmerült, hogy migránsok tömegei veszik célba Európát, noha a kontinens országainak már így is súlyos problémákat okoz az illegális bevándorlás. Sayfo Omar szerint azonban Szudánból nem olyan egyszerű megközelíteni az európai országokat. Egyiptomon keresztül nemigen tudnak jönni, Kairó ugyanis szigorúan tartja magát az Európai Unióval kötött megállapodásokhoz, és őrzi partjait. Az utóbbi időben Tunézia vált az illegális bevándorlók egyik fő tranzitországává, ahhoz azonban, hogy egy szudáni eljusson az észak-afrikai országba, Líbián is át kell jutnia.

Az viszont biztos, hogy nőni fog azon szudániak száma, akik Európába vágynának, ha a konfliktus elhúzódik, márpedig valószínű, hogy el fog húzódni

– teszi hozzá.

A szakértő szerint a kontinenst első körben nem a legszegényebb rétegek veszik célba, hanem a vagyonát egyre inkább felélő középosztály – mint ahogy bármely konfliktus esetén –, amelynek tagjai már látják, hogy romlik a helyzet, de még van annyi tőkéje, hogy Európa felé vegye az irányt. Ahogy azonban egy konfliktus előrehalad, infrastruktúra épül ki az illegális migráció támogatására, és érkezni fognak szegényebbek is.

Borítókép: Szudáni menekültek érkeznek Csádba 2023. április 30-án (Fotó: AFP/Denis Sassou)