A kerekasztal-beszélgetés résztvevői mindannyian jól ismerték Csurka Istvánt. Szó volt 1956-ról, Kistarcsáról, a kényszerített aláírásról, rendszerellenességéről, ünnepelt színpadi sikereiről és későbbi elhallgattatásáról. A beszélgetőtársak egyetértettek abban, hogy nagy szerepe volt a rendszerváltásban, de képtelen volt politikusként viselkedni. – Csurka az emberi drámát kereste, mindig megmaradt írónak – hangzott el a beszélgetés során. Világlátása politikussá lett, de író maradt.
Tanulmánykötet Csurka Istvánról
A tavaly megjelent tanulmánykötetről a szerkesztőt, Zárug Péter Farkas politológust, a Miskolci Egyetem docensét kérdeztük. Mint mondta, Csurka István sokat vitatott, hol ünnepelt, hol bírált személyisége volt a Kádár-rendszer irodalmi életének, majd a rendszerváltozás közéletének, politikai világának. Sokan a nagy váteszt és az óriási talentumot dicsőítették benne, mások radikális vagy épp szélsőségesnek mondott politikai nézetei miatt bírálták.
Csurka saját magát leginkább egy XX. századi „muszáj-Herkulesnek” gondolta, akinek íróként és politikusként is küldetése, hogy felemelje szavát a diktatúra lélekpusztító rendszerével szemben, s felemelje szavát a nemzetéért, határon innen és túl, és felrázza a magyar társadalmat a kádárizmus Csipkerózsika-álmából.
– olvashatjuk a tanulmánykötet hátoldalán.
Zárug Péter Farkas elmondta, hogy a kötet szerzői nem teljes monográfiákat írtak Csurka Istvánról, de tanulmányaik mind fontos adalékok életpályájának megértéséhez.
– Határozott elképzelésem volt arról, hogy ne legyen heroizáló kötet, ahol kell, fogalmazzon meg kritikát, az életpályával kapcsolatban pedig adjon eligazítást – avatott be a szerkesztő.
Öten írtuk a tanulmányokat. Vasvári Erika, a Havi Magyar Fórum egykori főszerkesztője tanulmányában Csurka közírói és drámaírói munkásságában igazít el. Fontos az életrajzi áttekintés, Domonkos László irodalomtörténészként – a Csurka-monográfia után – az életrajzi tanulmányt írta meg. A Kádár-korszak kiváló ismerőjét, Borvendég Zsuzsanna történészt kértem fel, hogy alapos kutatással tárja fel Csurka viszonyát a kádári titkosszolgálathoz. Az ügynök kérdéskört Csurka önéletrajzi ihletésű munkája, Az esztéta tartalmazza, ezt történelmi hitelességgel vizsgálta Borvendég Zsuzsanna. Pozsgai Zsolt drámaíró részben pályatársként a drámaírói munkásságát dolgozta fel, beleszőve Csurka világlátását a kádári nyomasztó létezésről
– mondta Zárug Péter Farkas, majd saját munkáját is ismertette.
Jómagam politológusként és azért, mert kilenc évet mellette töltöttem, négy évig elnöki tanácsadóként a legszűkebb köréhez tartoztam, a politikai pályája legmeghatározóbb részéről, a Néhány gondolat… című írásáról írtam egy átfogó tanulmányt. Erre ő is úgy tekintett, mint ami összefoglalja addigi politikai álláspontjait.
– Ahogy a rendszerváltozás folyamatát is elementárisan meghatározta ez az írás, úgy a csurkai politikai szerepkör is eldőlt benne. Nem vállaltam fel a teljes politikai pályafutást, mert az önálló kötet lenne. Kényes kérdést is érintettünk, mint például az antiszemitizmus problematikája vagy a pályatársakkal való viszonya. A tanulmánykötetből az olvasó többet megtudhat arról, milyen is volt Csurka István – foglalta össze Zárug Péter Farkas.
