Csütörtökön ünnepli a katolikus egyház a legfontosabb Mária-ünnepet, Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária halálát és mennybevételét. Az ünnepen Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek délelőtt fél 11-kor mutat be szentmisét az esztergomi bazilikában – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálata.
Jeruzsálemben az V. században már megemlékeztek az ünnepről, amelyet Dormitio sanctae Mariaenek, azaz „a Szentséges Szűz elszenderülésének” neveztek. A VI. században egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, és a VIII. századtól kezdve Assumptio beatae Mariaenek, azaz a „Boldogságos Szűz mennybevételének” nevezték.
XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.
Az ünnepet Szent István király olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezik Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariaenek.
Szent István 1038-ban, éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el.
Nagyboldogasszony napja kötelező ünnep, vagyis a katolikus hívőknek ezen a napon kötelező szentmisén részt venniük. Magyarországon több székesegyház, köztük az esztergomi bazilika és számos templom tartja ezen a napon a búcsúnapját, vagyis ünnepli a templom védőszentjét.
Augusztus 15-e, Nagyboldogasszony ünnepe egyben a repülők napja, azaz a magyar légierő napja is. A haderőnemi nap eredete oda vezethető vissza, amikor a XX. századi katonai repülősök is Szűz Máriát választották oltalmazójukként.
