Érdekes módon a Hír TV filmes ismeretterjesztő műsora már nem először foglalkozik Martonffy Emil klasszikusával. Két évvel ezelőtt már készült egy rövidebb epizód ugyanerről a filmről, szintén Balázs Péter közreműködésével, tavaly pedig a műsor az 1942-es eredeti film 2006-os, nem túl kedvezően fogadott, de mégis valamilyen szempontból figyelemre méltó újragondolt változatáról is szólt, amelynek kapcsán Scherer Péter és Dudás Viktor is megemlítette az eredeti alkotást. Ezek itt megtekinthetőek:
Bár a 2006-os remake-re bemutatásának évében sokan voltak kíváncsiak, messze elmaradt az 1999-es Hippolyt és a 2000-es Meseautó nézőszámairól, a rossz kritikai fogadtatásról nem is beszélve (sokak szerint ezek a filmek nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a közönség a 2010-es évek végére elidegenedjen a hazai gyártású vígjátékoktól, mi azért megengedőbbek lennénk). Az eredeti Latabár-mozi sikerét nem sikerült megismételni.
Ha már ismétlések: a mostani adás sem először lesz látható, a Hír TV ismétlést tűzött műsorra, így aki korábban lemaradt róla vagy csak újranézné, felfrissítené az emlékeit, annak szombat éjszaka 22 órakor vagy másnap délelőtt 11 órakor lesz rá alkalma. A műsor előtt, illetve után természetesen a filmet is sugározni fogja a televízió szombat este 20, illetve vasárnap délután 13 órakor.
A Szélesvásznú történelemben nemcsak a film történelmi hátteréről esik szó, hanem Balázs Péter munkásságáról és a filmből készült színdarabról is.
Valójában azonban pontosabb lenne hazatérésről beszélni, hiszen az Egy bolond százat csinál Süle Mihály bohózatának filmadaptációja.
Az eredeti darabot már korábban nagy sikerrel játszották a hazai színházak, és a korszak szokásaihoz híven a filmesek is ezzel a tudattal választották alapanyagul. A film nem is tagadhatná le színpadi gyökereit, amit a színészek túlzó játéka és a jelenetek kezelése is alátámaszt – ez azonban szerves része volt a 30-as és 40-es évek magyar filmvígjátékainak.
Martonffy Emil zenés-táncos vígjátéka az ismerős shakespeare-i helyzetkomikumra játszik rá (Tévedések vígjátéka), ahol egy apró félreértés, egy apró hazugság szüli a következőt, mígnem akkorára nem terebélyesedik, hogy majd agyonnyomja a szereplőket
– írtuk korábban a filmről szóló retrospektív kritikánkban, melyet itt lehet visszaolvasni:
