– Azt is elárulhatom, hogy mi most itt, mindhárman, a stúdióban gluténérzékenyek vagyunk, és a gluténérzékenyek száma egyre csak nő – vetette fel a témát a Magyar Nemzet Videa-csatornáján elérhető epizódban Viola Szandra, író, műsorvezető, majd kiemelte, hogy az ételallergia nem csupán a testi tünetek miatt nehéz, hanem lelkileg is megviselheti a gyerekeket. Majoros Nóra a Menyus mindenmentes süteménye című könyvével, Hétvári Andrea pedig a Szafi sütimesék című könyvével szeretne a betegség lélektani árnyoldalának feldolgozásában segíteni a gyereknek.
A gluténérzékenység és az ételallergia lelkileg is megviseli a gyerekeket
– Rossz az a kirekesztettség, amivel ezek a gyerekek találkoznak, amikor elmennek egy rendezvényre, és akkor ők nem ehetnek abból, amiből a többiek, vagy még akár az is előfordulhat, hogy a tüneteik miatt csúfolják őket, vagy azért, mert velük kivételeznek, mert lehet, hogy a többi gyerek csak annyit lát, hogy na, ő mindig otthonról hozza az uzsonnát, miért nem eszi azt, amit mi – jegyezte meg Viola Szandra.
Majoros Nóra Menyus mindenmentes süteménye című mesekönyvét azonban nemcsak ez motiválta, hanem egy személyes találkozás is közrejátszott.
Beszélgettem egy fiúval, aki maga is elég nagy csomaggal indult, és elég nehéz élete van, és számomra nagyon megindító volt, ahogy arról beszélt, hogy teljesen mindegy, hogy az ő életében mik a feladatok, és mik a nehézségek, ő adni akar, és segíteni akar. És azért, mert ő tudja, milyen az, hogyha az ember rossz helyzetben van, ezért nagyon empatikus tud lenni, és ezért meg is találják olyanok, akiknek baja van
– emlékezett vissza az író. –De hát ő pont olyan, mint Menyus – ismer rá a könyv egyik főszereplőjének karakterére a műsorvezető.
Menyus ugyanis nem azért lett cukrász, mert szereti a hasát, hanem mert mások életét szeretné megédesíteni. A legnagyobb kihívást azonban egy ételallergiás egyszarvúval való találkozás jelenti neki.
Egy másik mesekönyvről is szó esett, Amy Timberlake Borz új lakótársa című meséjéről, amelyet Majoros Nóra ültetett át angolról magyarra. A két főszereplő különböző habitus, az egyik magának való és introvertált, a másik pedig nagyszájú kalandor. Az étkezés azonban összehozza őket. – Az étkezés a közös pont, mert az egyik főz, a másik meg szeret enni, és ez a legkülönbözőbb embereket és karaktereket összehozhatja, és azt gondolom, hogy az ételallergia azért egy nehéz dolog, mert ez az embereket szétválasztja.
Valahol azt kéne megérteni, hogy mindannyiunk számára van táplálék, tehát mindegy, hogy én gluténmentesen étkezem, vagy laktózérzékeny vagyok, vagy vegetáriánus vagyok, az is mindegy, hogy milyen okból, hogy én vallási okból nem eszem húst, vagy nem bírom megemészteni, teljesen mindegy, akkor is mindenkinek van táplálék, és akkor is tudunk együtt lenni, és együtt enni
– összegezte Majoros Nóra.
Hétvári Andrea azonban egy másik hiánypótló kezdeményezést is elindított az elmúlt években, hiszen nem csupán az étkezések esetében fontos a pazarlás kerülése, a környezettudatosságra nevelést már az óvodában érdemes elkezdeni. Zöld versikék óvodásoknak című verseskötete szemléletformáló erejű és nagy segítség a pedagógusok számára is.
Érintem a környezetvédelmi tematikákat, de az újrahasznosítástól elkezdve a föld napja, a víz napja, a méhek napja, tehát tényleg minden olyan dolog benne van, vagy az energiatakarékosság például gyereknyelven, ami ezért elég ritka, vagy hát elszórtan azért találkoztam hasonló versekkel, de ilyen összeszedett formában semmiképp. És a könyvnek a második felében pedig a közép-európai védett állatokról van szó, amelyekkel a gyerekek a réteken, az erdőkben, vagy akár a saját kertjükben találkozhatnak
– mesélte a könyvről a szerzője, Hétvári Andrea.
A teljes beszélgetés az alábbi linken nézhető meg:
