A barokk kor végére tehető az az időszak, amikor kialakult a vonósnégyesnek nevezett komolyzenei együttes formája, amely négy hangszerből, két hegedűből, brácsából és csellóból áll. Érdekesség, hogy a vonósnégyesekre írt művek műfaját is ugyanezzel a szóval illetjük. Nagyon sok világhírű zeneszerző írt darabot erre a régóta ismert zenekari formátumra: Joseph Haydn hatvannyolccal, Wolfgang Amadeus Mozart huszonhárommal, míg Bartók Béla hattal örvendeztette meg a komolyzenére nyitott és éhes közönséget.
Ugyan nem közkeletű, de azért azt mindenki érezheti, hogy a muzsika milyen jótékony hatással van a hallgatóságra. Nagy valószínűséggel senki nem látott még ideges tömegeket kiáradni egy hangversenyről, hiszen a komolyzene kisimítja az idegeket. Mindezen túl segít feladatainkra fókuszálni, javítja az agyi funkciókat, növeli a kreativitást és, ami talán a legfontosabb az ünnepi időszakban: békét teremt a szívekben.
Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus karácsonyról írt gondolatait idézve:
mi mindannyian spirituálisak vagyunk, mert van egy olyan része a személyiségnek, amely szellemi természetű, nem materiális. Tudunk hinni, remélni, tudunk a jövőbe nézni. S ezt a képességünket nem szabad elfelejteni, gyakorolnunk kell.
Adjunk hát karácsonykor is a materiális énünkön kívül a szelleminek is. Járjunk kulturális eseményekre, komolyzenei koncertekre, kiállításokra! És ha nem is számíthatunk arra, hogy egy vonósnégyes koncertnek köszönhetően az egész ünnepi időszak zökkenőmentesen lezajlik, de arra a pár órára, vagy akár pár napra eltelhetünk a muzsika szépségével.
