A Gobbi-villa egykor Gobbi Hilda színművészhez kötődött, aki azt a célt fogalmazta meg, hogy az ingatlan a művészeket szolgálja. A mostani felújítás ezt az örökséget kívánja beteljesíteni: a Patkó-villa inspirációs térként, alkotóhelyként működik majd. A beruházást a magyar kormány nyolcvanmillió forinttal támogatta, a megvalósításban pedig kulcsszerepet játszott a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola.
A kultúra élő közösségi erő
Hankó Balázs az épületet átadó ünnepségen beszédében hangsúlyozta:
az elmúlt bő évtizedben több mint 650 milliárd forint jutott kulturális fejlesztésekre.
Ezek nemcsak Magyarországon, hanem a teljes Kárpát-medencében formálták át a kulturális infrastruktúrát.
A szám önmagában is jelentős, de az üzenet ennél erősebb a tárcavezető szerint:
a kultúra nem múzeumi tárgy, hanem élő közösségi erő.
Ez a szemlélet jól illeszkedik az utóbbi évek kulturális politikájához, amely egyre inkább a közösségi élményre, az alkotásra és a hagyományok újraértelmezésére helyezi a hangsúlyt.
A Patkó-villa nemcsak alkotótér, hanem emlékezeti hely is.
Vitályos Eszter kormányszóvivő, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt,hogy a Gobbi-villa felújításának a célja az volt, hogy az épület teljeskörűen megújuljon, miközben megőrizze mindazt, ami miatt fontos, a karakterét, a történetét és a szellemiségét.
L. Simon László arra emlékeztetett, hogy az épület hosszú ideig elhanyagolt állapotban volt, és szerinte korábban nem történt érdemi lépés a megmentésére.
A visegrádi Gobbi-villa története jól példázza, hogyan alakul át a kulturális örökség szerepe. A cél ma már nem csupán a megőrzés, hanem az új funkciókkal való megtöltés: alkotóterek, közösségi helyszínek, inspirációs központok jönnek létre.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!