Kilencvenhárom éves korában szerdán meghalt Juliette Gréco, a francia sanzon nagyasszonya, Léo Ferré, Jacques Prévert és Serge Gainsbourg dalainak előadója – közölte családja az AFP francia hírügynökséggel.
Az énekesnő a délkelet-franciaországi Ramatuelle-ben lévő otthonában hunyt el szerettei körében.
Juliette Gréco az 1950-es, 60-as években vált világhírűvé a L’accordeon, a La Javanaise és a Deshabillez-moi című sanzonokkal.
1927. február 7-én született a dél-franciaországi Montpellier-ben korzikai apától és francia anyától. Szülei kiskorában elváltak, hatéves korában anyja Párizsba vitte. Amikor a németek 1940-ben elfoglalták Párizst, Délnyugat-Franciaországba költöztek. Nem sokkal később az ellenállásban részt vevő anyját és nővérét deportálták. Juliette-et is letartóztatták, de fiatal korára való tekintettel elengedték.
A háború után színi kurzusokon vett részt, néhány szerepet is kapott a színpadon és a rádióban. Hamarosan megismerkedett a Saint-Germain negyed bohémjaival, a lázongó „vad ifjúság” jelképes alakjává vált. Olyan jelentős művészek baráti köréhez tartozott, mint Boris Vian és Albert Camus, első dalának szövegét Jean-Paul Sartre írta.
Barátai biztatására énekelni kezdett. Dalainak a zene mellett a szöveg is erőssége volt, ezeket többek között Raymond Queneau, Boris Vian és Jacques Prevert jegyezte, és közülük többet Joseph Kosma zenésített meg. 1951-ben megjelent első albuma, amelynek legnagyobb slágere a Je suis comme je suis (Vagyok, aki vagyok) és a Je hais les dimanches (Gyűlölöm a vasárnapokat) lett.
Grécóra Hollywood is felfigyelt, olyan filmes nagyságokkal dolgozott, mint John Huston és Orson Welles. A hatvanas évek elején hazatért, pályáján ettől kezdve a sanzon élvezett elsőbbséget, bár 1965-ben nagy sikert aratott a Belphégor című, akkor induló televíziós sorozatban, amelyet Magyarországon is bemutattak.
Egy Serge Gainsbourg nevű fiatal szövegíróval kezdett együtt dolgozni, a közös munkának rengeteg sláger lett az eredménye, ezek közül is kiemelkedett az 1963-ban felvett La Javanaise. A siker ellenére a színésznő egyre mélyülő depresszióval küszködött, 1965-ben öngyilkosságot kísérelt meg. A hatvanas évek végén ismét teltházas koncerteket adott, világkörüli turnékra indult, majd megszületett egyik legnagyobb slágere, a Deshabillez-moi (Vetkőztess le!) című dal.
Pályafutása a hetvenes években a kiadóváltások miatt kissé megtorpant, de mindig vissza tudott térni a csúcsra. 1982-ben önéletrajzi könyvet jelentetett meg Jujube címmel.
Az örökifjú énekesnő 2004-ben legendás koncertet adott a párizsi Olympiában, és még a nyolcvanhoz közel is vállalkozott világ körüli turnékra. Új műfajokban is kipróbálta magát, készített dzsesszlemezt, és brazil zenészekkel is dolgozott együtt.
Gréco úgy nyilatkozott, hogy a színpadon egyáltalán nem érez fáradtságot, 2015-ben mégis több külföldi állomást érintő búcsúturnéra indult. Budapesti fellépését 2016 őszére hirdették meg, de az előadást egészségi okok miatt le kellett mondania.
Hazájában intézménynek számít, kitüntetéseinek se szeri, se száma, a Becsületrendet 1984-ben vehette át.
