A sokáig kétlaki életet élő Simó Márton (aki ennek a kétlakiságnak sokféle irodalmi feldolgozását is adta, többek között a „bozgor” című háromkötetes munkában vagy a Tranzit című könyvében) már új regénye hátlapján eligazítja az olvasót egy, a szövegből származó idézettel: „Azt tartják, hogy az ember olyan genetikai kódokkal rendelkezik, amelyek származási helye közelében működnek igazán. Ott tudja kifejezni önmagát. Ott képes hatékonyan teljesíteni. Ott marad fenn sokáig, késő öregkoráig a normális hormonháztartása. Ott nemz, ott szül igazán erőteljes, intelligens és egészséges utódokat. Székelyudvarhely – Legalább azonos égövben kellene maradnia a forráshellyel, hogy ne következzék be romlás az életminőségben és az átörökítésben. Azonban nem erre gondolt. Nem kizárólagosan egészségügyi vagy utódnemzési megfontolások vezérelték, hanem valami egyéb is. Szellemi ragaszkodás. A lélek. Az érzelmek. Gerzsont az itthon-tudat erősítette és tartotta meg. Nem vágyódott el erről a vidékről. És az országból sem, amely úgy volt a hazája, hogy nem volt az igazán. De mégsem mostoha. Csak ilyen. Amilyen. Csak olyan. Amolyan.”

1956-os film készült Szász Júlia főszereplésével, Koltay Gábor rendezésében
Hétfő este telt házas díszbemutatón vetítették le Koltay Gábor legújabb rendezését, aki 217 nap címmel forgatott filmet Wittner Mária életének legnagyobb kitartást megkövetelő, józan ésszel alig felfogható időszakáról. A rendezővel a helyszínen beszélgettünk.