Emlékeztetett arra, hogy a ma már kevés helyen járnak a fiúk házról házra locsolkodni, a lányok sem festenek piros tojást otthon, mégis fontos a hagyományok továbbörökítése.
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, emellett több szálon kapcsolódik a tavasz megérkezéséhez, a termékenységgel összefonódó néphagyományokhoz, amelyek a falusi közösségek örökségeként fennmaradtak.
A várban mesélnek a szagos vizekről és a hiedelmekről, részesei lehetnek vendégek a locsolkodásnak, tojást festhetnek, nyuszit simogathatnak, beállhatnak a táncházba, megleshetik, hogyan dolgozik a tojáspatkoló és rég elfeledett népi játékokat is kipróbálhatnak.
Naponta négy alkalommal rendhagyó vártúrák is lesznek. Az egyes termekben érdekes korabeli történeteket hallgathatnak meg az érdeklődők. Szombaton mesteremberek tartanak bemutatókat a várudvaron.
A gyógynövényszakértő a fűszerek termében mesél majd a természet patikájáról, vasárnap és hétfőn pedig a húsvét hangulatát megidéző foglalkozások – tojásdíszítés, csuhézás, gyöngyfűzés, textiljáték-készítés színesíti a programot. A gyerekek kipróbálhatják a csigafuttatót, a teknőhorgászatot, a hordóhúzogatót, a középkori kalapdobálót és az ágas mérleget is.
A hangulatról az Agyagbanda és a Számadó zenekar gondoskodik, aki kedvet érez hozzá, az a táncházba is bekapcsolódhat. Hétfőn érkezik a Tardi Pávakör, amelynek tagjai felelevenítik a matyó hagyományokat és dalokat, bemutatják, milyen volt régen a locsolkodás.
