Királysírt találhattak Egresen

Az Aranybullát kiadó és az egyetlen magyar keresztes hadjáratot vezető II. András magyar király és második felesége, Courtenay Jolánta síremlékének nyomára bukkanhattak a régészek a Temes megyei Egresen. A földi maradványaikat sajnos nem találták meg, és bár kevéssé valószínű, de nem elképzelhetetlen, hogy azokból is sikerül valamit feltárni.

Egres, 2019. augusztus 28. Régészek a II. András magyar király temetkezési helyéül szolgáló ciszter kolostor feltárásán a bánsági Egresen (Igris) 2019. augusztus 28-án. MTI/Rosta Tibor Fotó: Rosta Tibor Forrás: MTI/Rosta Tibor

A magyar középkori királysírok nagy része elpusztult, ezért nem mindennapi hírnek számít, hogy magyar és román régészek megtalálták II. András magyar király és felesége, Courtenay Jolánta konstantinápolyi császárlány feltételezett síremlékének alapjait a Temes megyei Egresen. A leletek igen értékesek, mivel eddig kevés Árpád-kori királysírt azonosítottak teljes bizonyossággal a Kárpát-medencében. (Az egyetlen éppen II. András szüleinek, III. Béla királynak és feleségének, Châtillon Ágnesnek tulajdonított székesfehérvári sír.)

A bánsági Nagyszentpéter községhez tartozó Egres településen állt egykor Magyarország egyik legnagyobb ciszterci kolostora, melyet III. Béla alapított 1179-ben. Azonkívül, hogy ide temetkezett II. András király, nem sokat lehetett tudni Egresről, mivel kevés forrás maradt fenn, az oszmán hódítás már egészen korán veszélyeztette a kolostort, a 16. század második felében pedig teljesen elpusztult. Az újkorban téglabányaként használták, az utóbbi száz évben pedig már a népi emlékezet sem őrizte meg a kolostor pontos helyét.

A magyar szakemberek a temesvári Bánáti Múzeummal összefogva 2013-ban elkezdték a régészeti terepbejárást, és geofizikai mérésekkel megállapították az elpusztult kolostor helyét. Ennek pontos kiterjedését még nem sikerült meghatározni, ám annyi bizonyos, hogy a temploma hatalmas: legalább húsz méter széles és ötven méter hosszú lehetett az egykori bazilika, amit a tatárjárás után tovább bővítettek. Az ásatások idén lendültek meg, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által finanszírozott Árpád-ház program támogatásával.

Fotó: MTI/Rosta Tibor

A ciszter kolostortemplom nagy részét magába foglaló telket a támogatást koordináló Jolánta Kulturális Egyesület vette meg, amely egy régi falusi házból állandó régészeti bázist is létrehozott. Az eddig talált leletek és épületmaradványok alapján a régészek szinte biztosak abban, hogy királyi temetkezés nyomaira bukkantak, ugyanis a templom legelőkelőbb helyén, a hosszanti hajó és a kereszthajó kereszteződésében található „négyezetben” találták meg a két téglaépítményt, amelyen feltételezhetően a két királyi szarkofág feküdt.

Major Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének vezetője és a feltárás magyar vezetője kérdésünkre elmondta, hogy a templomban lévő egykori tumba alapozását találták meg (így nevezték azokat a síremlékeket, amelyekbe a halottat temették, s melyek egy része oszlopokon álló szarkofágépítmény is lehetett). A régész szerint az 1241–42-es tatárjárás során Egres is elpusztult, a kolostor ostromáról Rogerius barát is írt a Siralmas ének című munkájában, ezért valószínű, hogy ekkor foszthatták ki a királyi sírokat is. De a forrás nem említi azt, hogy mi lett a király és a királyné csontvázával. Azonban a régész szerint az sem elképzelhetetlen, hogy a templomban temették újra őket, és a későbbi kutatások során akár meg is találhatják a maradványaikat.

Major Balázs szerint az ásatások még az elején tartanak, hiszen jelen pillanatban a teljes épületegyüttes nagyjából tíz százalékát tártak fel, az egykori apátsági templom központjában és annak déli részén. A tervezett további ásatások során tisztázni szeretnék a templom szentélyének pontos formáját, mivel az ehhez közeli, kiemelet részeken elképzelhető komolyabb, előkelő temetkezések előkerülése is.