Kortárs székely karácsony

A karácsony igazi üzenetét átadni hivatott kisjátékfilmet forgattak januárban Csíkszéken és a Gyimesekben. A Most már jöhetsz, Jézuska című Nyirő József-novella alapján készült mű rendezője, Farkas György az idillikus székelységképet is igyekszik közelebb vinni a valósághoz.

2019. 02. 12. 16:03
null
A drámai történetet a rendező gyimesi közegbe helyezte
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyakorlatilag másfél dokumentumfilmnyi költségvetésből, 15 millió forint körüli összegből sikerült filmre vinnie gyermekkora egyik kedvenc olvasmányát a kolozsvári származású rendezőnek, aki több mint húsz dokumentumfilm elkészítése után első játékfilmjét jegyzi. Farkas a székelység­ábrázolásban létező toposzok lebontásában is remek partnernek tartja a roppant megosztó értékeltségű Nyirőt. A film történetét kínáló novella ugyanis hús-vér embereket vonultat fel, a karácsonymotívum pedig különleges csavart is kínál: a történetben egy gyilkos elszökik a börtönből, hogy ajándékot adjon a kisfiának. A drámaiság fokozásaként ezt gyakorlatilag élete árán teszi meg.

A Nyirő-novellában felesége elvesztése után Ülkei Ádám kiábrándul Istenből, a karácsonyt sem készül megünnepelni. Az ünnep szombatjára virradó éjjelen azonban dühös kiáltozásokat és puskalövéseket hall, majd egyszer csak a „gyilkos Péter” kopogtat a kalyiba ajtaján, akit nyolc esztendőre ítéltek, miután féltékenységből megölte a feleségét. A férfi szegénységben élő fiáért szökik meg a börtönből, neki akar örömet szerezni az ünnepen.

Menekülés közben meglövik a csendőrök, úgy érkezik Ülkei hegyi kunyhójához, és amikor érzi, hogy közeleg a vég, azt tanácsolja Ádámnak, a befogadásért cserébe, vegye fel a fejére kitűzött vérdíjat. Ádám először feldühödik az ajánlat hallatán, Péter halála után azonban mégis felveszi az összeget, amiből aztán az elhunyt fiának vásárol „kicsi csizmát, kicsi harisnyát, jómeleg posztó kurticskát, báránybőr sapkát, hogy meg ne fázzék a télen.”

„Huszonöt éve állok a kamerák mögött, mégis tartottam ettől a történettől. Tíz éve kacérkodom ezzel a Nyirő-novellával, mennyire jó történet lehetne belőle filmre átírva. Négy elutasított pályázat után úgy tűnik, most jött el az ideje, hogy támogatást nyerjünk a Magyar média mecenatúra programon és a Bethlen Gábor Alapon keresztül” – beszélt film előéletéről a rendező.

A húszperces kisjátékfilm forgatása négy napon át zajlott, amit egyrészt a szűk költségvetés diktált, ugyanakkor a két főszereplő – Fülöp Zoltán, a Csíki Játékszín és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művésze – és a tizennégy fős stáb gyors egymáshoz csiszolódását is dicséri.

A drámai történetet a rendező gyimesi közegbe helyezte

Ülkei kunyhóját a Csíki Székely Múzeumban őrzött házban rendezték be, Farkas szerint az őszintén megöregedett vakolatú, hajdani szegény tulajdonosra utaló háznál építeni sem lehetett volna jobbat. A külső helyszínek megtalálásához már szerencse is kellett. Miután az adott költségvetésből képtelenség volt új székely falut építeni, sok keresgélés után találták meg a Gyimesekben, Borospatakán Zakariás Attila sepsiszentgyörgyi építész házát, amely korhűségében, illetve a szükséges infrastruktúra megfelelő közelségével egyaránt megfelelt a rendező álmainak. A faluképet a gyimesi skanzen kínálta látványból „vágták ki.”

Apró kulisszatitok: mivel téli történetről van szó, és éjszakai jelenetek is szerepelnek a filmben, metsző hidegben is hosszú órákon át kellett forgatni, ezalatt a színészek neoprén ruhát viseltek a jelmez alatt.

Hogy miért költözött csángó környezetbe a Nyirő által a Székelyudvarhely-közeli Székelyvarságról származtatott történet? „A varsági népi kultúra cicomásabb, díszesebb, nekem viszont feltett szándékom volt hozzájárulni a székelység idealizált képének lebontásához is – szolgált magyarázattal a rendező.

– Úgy ítéltem meg, hogy a szürkébb, egyszerűbb gyimesi csángó jobban szolgálja a történet drámaiságát. Az is kihívás volt, milyen mértékben őrizzük meg a korhű dialektust, illetve ültessük át a párbeszédet a hegyi emberek mai korszerű beszédmodorába. Az utóbbit választottam, igyekezve némileg elébe menni a mai fogyasztó igényeinek.”

A producerként Ordódy Judit által jegyzett film várhatóan májusban mutatkozik be a közmédiában, majd azt követően járhatja be a klasszikus fesztivál-mozibemutató-tévé útvonalat. Farkas György kíváncsian várja, hogyan reagálnak majd a különböző kultúrák a Nyirő-féle karácsony filmes megjelenítésére, de bízik benne, hogy a magyarságnak a Most már jöhetsz, Jézuska sokszor elővett, klasszikus karácsonyi filmmé válik.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.