Jobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Letisztult, egyszerű és igen, autentikus hangszerelés. Ez volt az első benyomásom a Lakatos Mónika és a Cigány Hangok Hangszín című lemezének hallatán.
Autentikus annyiban, hogy az oláh cigány zenében egykoron kizárólag „ritmushangszerek” szerepeltek. Az idézőjel oka, hogy a szájbőgőt vagy a ceglédi kannát nem kifejezetten hangszerként tartjuk számon – a szájbőgőt pláne nem, ami az ember ajkát, nyelvét, fogsorát jelenti. A korongon valódi instrumentumok is megszólalnak, mindenekelőtt a gitár, főleg ritmushangszerként, illetve a tambura. A pergetőket ritmusközpontúság uralja, ami a hagyományőrzés, pontosabban, a hagyomány továbbvitelének biztos jele.
A Khél lászá című kompozícióban szájbőgő szól kannakísérettel. Szól? Mit szól, ketten is improvizálnak a szöveg előtti ének hosszú intrójában. A szövegtelen dallam szintén jellemzője az oláh cigány muzsikának. Nem kell zenetudósi passzus, hogy az ember kiókumlálja: a vándorló életmód kényszerítette ki ezt a fajta zenét, „hangszerelést”. A ceglédi kannának valós zenetörténeti nyoma akad, lévén az 1970-es évek egyik gyűjtőútján lejegyezték: a Huttyán nevű szájbőgős kannával kísérte magát.
A Khél lászá zenekari bevezetőjével el is érkeztünk a muzsika szívéhez, Lakatos Mónika énekéhez. A Womex-életműdíj után vélhetően nem szorul rá senki dicséretére, de nem tehetek mást, mert annyira jó. Összetéveszthetetlen hangján mintha őscigány érzések szakadnának fel. Rekedtes, füstös, nyers, ám mégis lírai hangszín. Mint a bluesban a blue note, amitől blues a bluesmuzsika. Ugyanakkor, úgy tetszik, népzenét hallunk, ami csupán részben igaz. Ellenben minden szerzemény autentikusan szólal meg, a hagyományos frazírozás miatt. Ilyen az oláh cigány zene előadásmódja.
Ám a muzsikusok kilépnek a műfaji klisék közül, s több szerzeményt határozott balkáni elemekkel gazdagítanak, amiket a Kusturica-filmekből ismerünk.
Ebben nyilván szerepet játszik a tambura, például a Hej, Bora, vagy a Khángéri esetében. Noha a szöveget nem értem, ezek a pergetők bizonnyal életigenlő történeteket mesélnek. Megragadva a pillanatot, mert a cigányzenében nem kizárólag a zene, de a szöveg is rögtönzések nyomán alakul, változik.
A Csi lav tut igazi sláger, amelyet anno az AndoDrom vitt sikerre. Az a zenekar, amelyikből a Romano Drom alakult, ahol Rostás Mihály Mazsi gitározott, felesége, Lakatos Mónika pedig vendégként énekelt. Ennél a román cigány népdalnál már vastagabb hangszerelés szól, harmonikával erősítve. A dal magyarul így hangzik: „Piros alma a tarisznyában, piros almát kettészelem. / Ha felveszed a piros kendőt, feleségül nem veszlek el, / nem veszlek el, vízbe doblak, feleségem nem leszel.”
A szöveget azért idéztem, hogy képet kapjunk a pergetők vérbő, élettől duzzadó világából. A másik, hasonló slágert, a Szávátonét a Romengoval Káthéné albumon adta elő Lakatos Mónika és férje, Mazsi, Rosonczi Kovács Mihály virtuóz hegedűszólóival. Jelen lemezen tambura játssza a szólamot, ezzel erősítve a balkáni hangulatot.
És ebben a dalban teljesedhet ki a többi közreműködő vokalista.
A pergetők mellett akadnak szép hallgatók is, mint az Elment a madárka bukovinai székely népdal, amely a Makám, a Vízöntő vagy a Vasmalom nyolcvanas évekbeli hangzását idézi, megfejelve balkáni páratlan ritmusokkal. Az album végéhez közeledve ismét a jókedvet „pergetik” fülünkbe a zenészek. A Pálinka című dal pont az, amit a címe sugall. A Jóska bácsi – amelyet címe ellenére nem magyarul énekelnek – amúgy erdélyi pergető, s ízléssel foglalja keretbe a remekül szerkesztett és válogatott anyagot.
Végezetül következzék az alkotók névsora, mint valami film végi stáblista: Lakatos Mónika, Balogh Andrea, Balogh Ildikó Krisztina, Rostás Dzsenifer ének, Rostás Mihály Mazsi gitár, tambura, Lakatos Róbert gitár, Kovács A. Máté kanna, szájbőgő.
Lakatos Mónika és a Cigány Hangok: Hangszín, Music Hungary Zeneműkiadó/FolkEurópa Kiadó, 2020.
A színművész a Valami madarak című filmben alakított szerepéről beszélt a Kossuth rádióban.
A helyszín naponta maximum 3500 embert képes fogadni.
31. Gizella-napok Veszprémben.
A nemzeti közgyűjteményi intézmények feladata, hogy megjelenítsék a magyar örökséget.
Drámai közelségbe került a III. világháború, és onnan egy lépés az atomháború
Újabb drámai részleteket árult el kapcsolatukról Marics Peti új barátnője
Bálint Antónia kihátrált az eljegyzéséből: "Letettem az asztalra a jegygyűrűmet, és eljöttem"
Az egyik legnagyobb magyarországi akkumulátorgyár: most jelentették be, máris betelt az összes állás
Ennek a 3 csillagjegynek óriási szerencsét hoz a hétvégi csillaghullás
Egy hónap alatt 72 százalékos hozam – ez lenne az év magyar befektetése?
Üzent a Fradi B-közép Cseh Katkának
PL: két fejes gól döntött, a Chelsea simán nyert a Spurs ellen
Komoly csörte robbant ki Lengyelországban, miután Mateusz Morawiecki interjút adott a Mandinerek
Kubatov Gábor: Kiejtenénk az Újpestet az NB I zárófordulójában
A magyar válogatott futballista Mercedesét Francesco Totti elcsente és megjavíttatta
A természet és a történelem csodája Horvátországban (hirdetés)
A színművész a Valami madarak című filmben alakított szerepéről beszélt a Kossuth rádióban.
A helyszín naponta maximum 3500 embert képes fogadni.
31. Gizella-napok Veszprémben.
A nemzeti közgyűjteményi intézmények feladata, hogy megjelenítsék a magyar örökséget.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A színművész a Valami madarak című filmben alakított szerepéről beszélt a Kossuth rádióban.
A helyszín naponta maximum 3500 embert képes fogadni.
31. Gizella-napok Veszprémben.
A nemzeti közgyűjteményi intézmények feladata, hogy megjelenítsék a magyar örökséget.
Müller Péter Sziámit és Galler András Indiánt is díjazták.
Eötvös Péter Echo című művének magyarországi bemutatójára is sor kerül.
Az esküvőszervezés felszínre hozza a konfliktusokat?
Izrael válaszként bejelentette, hogy más alternatívákat keres.
A helyszín naponta maximum 3500 embert képes fogadni.
Ausztriában attól tartanak, hogy radikálizálódnak az ottani muszlimok.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
