Kiemelte: a magyar polgári kormányok politikáját jellemzi az a gondolat, miszerint a magyar kulturális örökséget és a magyar hagyományokat egy olyan korpusznak tartja, amelybe beletartozik mindaz, ami összefoglalja az 1100 év magyar történelmét és örökségét. Mint mondta, a közgyűjteményeknek az is fontos feladata, hogy az általuk őrzött tudást a lehető leghatékonyabban tudják átadni a következő nemzedékeknek.
Hangsúlyozta: egy olyan népnek, mint a magyar, amely mindenféle nagyobb erőkkel szemben megőrizte identitását, nagy felelőssége van abban, hogy milyen válaszokat ad a jelenkor kihívásaira.
Identitás és kultúra nélkül nincsen cselekvőképesség
– hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy egy olyan nemzetnek, amely 1100 éve él Európa közepén, felelőssége, hogy megragadja a zsidó–keresztény hagyományokon nyugvó identitását, amely a magyar kultúra alapja.
A miniszter úgy vélte, hogy
a magyar történelem egyik legnagyobb tanulsága, hogy nem tekintjük magunkat a történelem áldozatának, hanem túlélők vagyunk, túléltük a hihetetlen történelmünket mint alkotmányos entitás, éppen ezért fontos az a szuverenitásért folytatott harc, amelyet a kormány Brüsszelben vagy bárhol a világon folytat.
– Hiszen szuverenitás és identitás nélkül nincsen cselekvőképesség – mondta.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy július elsejével veszi át Magyarország az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, amelyhez kapcsolódva féléves útjára indul a Kulturális és Innovációs Minisztérium által támogatott 1100 éve Európában, 20 éve az unióban című kulturális programsorozat is. Ennek célja, hogy bemutassa, a magyarok hogyan gondolkodnak az életről, és hogyan illeszkednek bele az Európai Unióba.
Demeter Szilárd: Fontos folyamatosan figyelni a világ változásaira
Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta, hogy az elmúlt hetekben az új központ alá tartozó múzeumokkal és szakmai szervezetekkel való egyeztetések során feltérképezte a szektor legfontosabb problémáit, és ezeket összegezve tesz majd javaslatot a megoldásra. Kiemelte: a legsürgetőbb feladatok között szerepel a restaurátorszakma támogatása, utánpótlásképzése, valamint a közgyűjtemények raktározási problémáinak megoldása is.
– A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ első feladata lesz láthatóvá tenni a magyar közgyűjteményeket, és megmutatni azt az értékhalmazt, azt a kulturális kincset, amit őrzünk és gondozunk – emelte ki, hozzátéve, hogy
fontos lesz folyamatosan figyelni a világ változására és adaptálódni az új a kihívásokhoz, akár kreatívipari együttműködések révén is.
A központba július elsejével olvad be a hat társintézmény, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, valamint az Iparművészeti Múzeum. Az igazgató fontosnak nevezte, hogy az integráció ellenére a társintézmények szakmai autonómiája, profilja, karaktere megmaradjon és gazdagodjon. – Abban reménykedünk, hogy a hat különböző típusú, és a maga szakmuzeológiai feladatát legmagasabb szinten ellátó társintézményi együttműködésből olyan közös rendezvények, programok, kiállítások születnek, amelyek biztosítani fogják, hogy ez a közgyűjteményi központ több mint a társintézmények matematikai összege – emelte ki.
Bejelentette, hogy az integrációért felelős szakmai munkát Népessy Noémi, a Budapesti Történeti Múzeum egykori főigazgatója fogja koordinálni. – Nagy intézményt vezetett és szakmailag is hozzáértő – indokolta a szakember választását Demeter Szilárd, aki azt is hozzátette, hogy az előzetes számítások alapján az új központnak nagyjából 1300 milliárd forintnyi ingatlanfejlesztési forrásra lesz szüksége.
