Milyen volt és hogyan veszett el Ferenc József halotti maszkja?

A Nemzeti Múzeum muzeológusai Lélektörténetek című új sorozatukban arról írnak, hogy különféle kultúrák miként vélekedtek a lélekről. Ma Ferenc József halotti maszkját vették górcső alá.

Így került Pestre a király halotti arcmása

Érdekes cikkben tárja fel Serfőző Szabolcs muzeológus Ferenc József halotti maszkjának történetét a király halálának 104. évfordulóján. A cikk szerint Rudolf Marschall bécsi szobrász 1916. november 23-án gipsz halotti maszkot készített a két nappal korábban elhunyt uralkodóról. Ám a royalista magyarok később meg akarták szerezni a becses ereklyét. 1926-ban, a király halálának tizedik évfordulója alkalmából Széchényi Emil gróf koronaőr – aki nagybirtokos arisztokrataként legitimista érzelmű volt – adománygyűjtést szervezett, hogy a maszk egyetlen példányát megvásárolják a művésztől és a Nemzeti Múzeumnak adományozzák.

Az akció eredményes volt, és tízezer aranykoronáért sikerült megszerezniük a maszkot.

November 21-én, I. Ferenc József halálának évfordulóján reggel, Horthy és a kormány tagjainak jelenlétében gyászmisét tartottak a Mátyás-templomban a király lelki üdvéért, melyről a filmhíradó is beszámolt, majd a részvevők a Nemzeti Múzeumba vonultak, ahol a kupolateremben egy ravatalszerű emelvényen, ezüst babérkoszorúval övezve kiállították a halotti maszkot.

De miért készült egyáltalán halotti maszkja? Ez nem valami középkori dolog?

Igen is, meg nem is. A halotti maszk évszázadokon át a személyes és a közösségi emlékezetkultúra fontos kelléke volt Európában. Az emberi arcról mint a lélek és a test tükréről az utolsó utáni pillanatban készült gipszlenyomat abszolút hű képmásként volt hivatott megőrizni az elhunyt arcvonásait és emlékezetét.

Ferenc József halotti maszkja a Nemzeti Múzeum kupolatermében 1926. november 21-én Fotó: (Kallós Oszkár felvétele) MNM Történelmi Fényképtár

A halotti maszk ezáltal lényegében ereklye, amely arra rendeltetett, hogy kultusztárggyá váljon. Épp ezért leginkább nevezetes személyiségekről, már életükben ünnepelt művészekről, politikusokról és uralkodókról készültek halotti maszkok.

A műfaj egyik korai fennmaradt emléke Dante halotti maszkja, amely egykor Goethe tulajdonában is volt, de a műfaj a XIX. században és a XX. század első harmadában élte virágkorát. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Tára is több politikus és közéleti személyiség halotti maszkját őrzi, így például Kossuth Lajosét és Mikszáth Kálmánét. Egykor itt őrizték Ferenc József halotti maszkját is, ennek azonban nyoma veszett.

A képen látható, maszkot körülölelő ezüstkoszorút Habsburg-Tescheni Frigyes főherceg és felesége adományozták a múzeumnak. A gyászünnepély megnyitóbeszédében Horthy így szólt:

„Megdicsőült uralkodónk halotti maszkját megszereztük és besorozzuk a nemzet ereklyéi közé, hogy halála évfordulóján ide zarándokolhasson mindenki, azok, akik híven szolgálták, és vezekelni azok, akik keserítették.”

Ezt követően Klebelsberg Kuno kultuszminiszter ünnepélyesen átadta a relikviát a Nemzeti Múzeum főigazgatójának, Hóman Bálintnak, azzal a kikötéssel, hogy „a halotti maszk sohasem lehet állandó kiállítás tárgya, de Istenben boldogult királyunknak, I. Ferenc József halálának évfordulóján minden magyar megtekinthesse”. Válaszában Hóman Bálint „a történeti Magyarország föltámadásához vezető kultúrmunka szimbólumának” nevezte Ferenc Józsefet.

Rendszeresen kiállították az uralkodó halotti maszkját

Ettől kezdve Ferenc József halálának évfordulóján a Nemzeti Múzeum kupolatermében minden évben kiállították a gipsz halotti maszkot. Utoljára 1943-ban, amelyről így tudósított a Nemzeti Újság című konzervatív napilap:

„November 21-én lesz I. Ferenc József halálának 27-ik évfordulója; ebből az alkalomból 21-én, vasárnap 9 és ½2 óra között a Magyar Nemzeti Múzeum kupolatermében közszemlére teszik a nagy uralkodó halotti maszkját. I. Ferenc József személye ma is úgy él a magyar nemzet emlékezetében, mint a királyság valóságos megtestesítője s képviselője annak a szentistváni birodalmi gondolatnak, amelyhez a nemzet nagysága, kulturális és gazdasági emelkedése fűződik. Emlékezete soha el nem múló erkölcsi forrása a magyarság történelmi hivatásának Közép-Európában. Az évforduló napján bizonyára sokan megtekintik, hálával és kegyelettel azt a halotti maszkot, amely a király ismert arcvonásait örökítette meg.”

1935-ben a Nemzeti Múzeum a bécsi Ferenc József-kiállításra is kölcsönözte a halotti maszkot, a királyhoz kötődő néhány további tárggyal együtt. 1944/45 telén, vagy az ezt követő években a halotti maszknak azonban nyoma veszett. Az 1958. évi revízió a gipsz maszkot és az ezüstkoszorút egyaránt hiányként regisztrálta.

Feltételezhető, hogy mindkét tárgy a Múzeum lapidáriumában 1945. január 28-án kiütött tűz martalékává vált, Kazinczy Ferenc és Jászai Mari halotti maszkjával együtt, amelyeknek ugyancsak nyoma veszett 1945-ben.

A Magyar Nemzeti Múzeum muzeológusai a LÉLEKTÖRTÉNETEK című új sorozatukban hol humoros, hol elgondolkodtató, hol tárgyilagos írásokban arra világítanak rá, hogy a különböző kultúrák miként vélekedtek vagy vélekedhettek a lélekről az idők során.