Gulyás Gergely emlékeztetett, hogy a három alkotás már jogi értelemben is nemzeti tulajdon. A miniszter ezzel arra utalt, hogy a kormány 2019 januárjában hárommilliárd forintért megvásárolta a Golgota című festményt is.
„Egy hosszú és bonyolult út végén […] volt anyagi erőnk és elkötelezettségünk megoldani a problémát, és gondoskodni a trilógia sorsának méltó elrendezéséről” – utalt a miniszter arra, hogy hosszú évek kitartó munkája után lehet végleg együtt Debrecenben Munkácsy három monumentális festménye.
A miniszter utalt arra, hogy az elmúlt években a Munkácsy-trilógia mellett meg tudták oldani a Seuso-kincsek ügyét, „hazatérhetett, illetve köztulajdonba kerülhetett Kossuth Lajos dagerrotípiájától a Rakovszky-irathagyatékon át Benczúr- és Rippl-Rónay-képekig megannyi magyar kulturális érték”.
Gulyás Gergely azt mondta, „a rendszerváltoztatás nagy feladata volt, hogy a kommunista rombolás után számba vegye a magyar kultúrát idehaza és az elszakított területeken, a Kárpát-medencében és az emigrációban, és újraszője annak szövetét”.
E folyamat fontos részének nevezte, hogy „újra felfedezzük és összegyűjtsük, restauráljuk és bemutassuk azokat az értékeket, amelyeket a történelem viharai szétszórtak, leromboltak, megrongáltak”.
„Minden adóforint, amit kultúrára, művészetre, múzeumokra költünk, sokszorosan megtérül” akkor is, „amikor egy világjárvány következtében a nemzetek bezárkóznak, és csak akkor látható az, ami az egyetemes kultúrtörténetben a miénk, magyaroké, ha valóban nálunk van” – mondta Gulyás Gergely.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az Ecce Homo című festmény előtt
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Azzal, hogy Munkácsy három festménye összetalálkozott a Déri Múzeumban, „új találkozási pont, egy kulturális zarándokhely is létrejött, amelyért érdemes Debrecenbe látogatni” – hangoztatta.
Hozzátette: Munkácsy és életműve is a miénk, az alkotó tudatosan Magyarországot választotta akkor is a hazájának, amikor lett volna más választása, de amit létrehozott, egyetemes kulturális érték.
Papp László (Fidesz–KDNP), Debrecen polgármestere történelmi pillanatnak nevezte, amikor 1995 augusztusában először láthatta együtt a három képet. Hozzátette: a gyűjtemény kilencven éve, 1930. május 25-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, Munkácsy Mihály Ecce Homo című hatalmas festménye ettől a naptól látható a városban.
A polgármester ezután részletesen ismertette, hogyan sikerült felkutatni, majd megszerezni a trilógia további két darabját.
Ott volt a debreceni eseményen Pákh Imre, akitől a magyar állam megvásárolta a Golgotát. Az Amerikában élő műgyűjtő elmondta, hogyan jutott az alkotáshoz, és korábban milyen közönségsikert arattak Munkácsy képei Amerikában, ahol mintegy kétmillió ember láthatta azokat.
Dubéczi Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank MNB) elnöki főtanácsadója jelezte: a bank társadalmi felelősségvállalási programjának értéktár programja keretében vásárolták meg a Golgotát Pákh Imrétől.
Az MNB másképp is jelen van Debrecenben: a helyi egyetem több mint száz hallgatója vesz részt az MNB ösztöndíj-programjában, de az oktatásban és a közös kutatásokban is jelen vannak a bank munkatársai – sorolta a főtanácsadó.
