Életének 80. évében elhunyt Kő Pál Kossuth-díjas szobrász, a Nemzet Művésze, néhány nappal 79. születésnapja után, családja körében.
Könyvcserére fel!
Szombaton könyvcserepiknik lesz a Kopaszi-gáton
Életének 80. évében elhunyt Kő Pál Kossuth-díjas szobrász, a Nemzet Művésze, néhány nappal 79. születésnapja után, családja körében.
Édesanyja után Pataki Lajosnak anyakönyvezték, de az iskolába már édesapja vezetékneve után, Macky Levente Lajosként íratták be. A neve körüli kavarodásról így vallott a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) róla készített portréfilmjében: „Édesanyám Macky nagyapáméknál volt cseléd, és rávetette a szemét a nála 12 évvel idősebb fiatalúrra. Amikor megtudták, hogy áldott állapotban van velem, rögtön két lábbal kirúgták. Édesapa 1941-ben katona volt valahol Debrecenben, ezért édesanyám azt mondta, Pataki Lajos az ő gyermeke.” Aki valódi csodagyereknek számított, lévén mindössze 14 évesen kapta első megrendelését. 1955-ben a jászszentandrási plébános felkereste édesapját, mert hallotta, milyen ügyes a gyerek, hogy fesse meg a templomban a stációképeket.
Négy esztendőre rá, két általános gimnáziumi évet befejezve felvették a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnázium harmadik osztályába. Innentől már kiegyenesedett az útja. 1968-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, Somogyi József tanítványaként. Még ez évben megkapta első hivatalos megbízását: egy terrakotta dombormű elkészítését a XVIII. kerületi pestlőrinci lakótelep egyik falára.
Művészpályáját groteszkbe hajló, szürrealista kisplasztikákkal kezdte. A hetvenes években színesre festett pop-art faszobrokat alkotott. Kötelező Lenin-szobra nem hőst ábrázol, hanem behúzott nyakú alakot, festett fakabátban. Későbbi stílusához a magyar fafaragás ősi hagyományaiból merített.
Szürrealista látásmódját őrzi első nagy köztéri munkája, a mohácsi történelmi emlékhely. A köztéri szobrászatban egyedülálló, hatalmas, festett, fém- és csontberakásokkal díszített fa sírjeleket alkotott 1976-ban. A következő évtizedtől, maradva a történelmi témakörnél, kereste a lehetőségeket, amelyekben újrafaraghatta az országvigyázók képmásait. Így születtek a veszprémi Géza fejedelem és István király kő domborművei, valamint a vatikáni Magyarok Nagyasszonya-kápolna kőreliefjei. Királyszobrai közül kiemelkedik Károly Róbert gyöngyösi oszlopszobra és III. Béla közöttünk járó, méltóságos bronzalakja Baján. 2001-ben avatták fel Szent Istvánt ábrázoló kőszobrát a Gellérthegyen, a Sziklatemplom teraszán. Egyik legismertebb műve az I. kerületi Szent György téren fellelhető kolduskapu.
De faragott, festett, berakásos, szürrealisztikus munkáival szintén maradandót alkotott, mint az 1977-es Ady-pályázat Magyar Messiása: a sárgaréz rácsba beletört gyöngyös tollú csodamadár, a budapesti Fórum Hotelben Krúdy sosem volt álom-Budapestjének hatalmas, színes fa domborműve és a bécsi bankház kétméteres kakastáltoson lovagló tündérfiúja.
Legutóbb tavaly márciusban, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Epreskertjében leplezték le Bárányos című szobrát, amelyet első sikeres munkájának tartott, s amit a mester az egyetemnek ajánlott. Az avatóünnepségen Kő Pál felidézte a szobor történetét: „Odajött a mester, amikor kihoztuk a nyolcasból a Bárányost, nézte, és azt mondta: Lujos, hát ennek már olyan szoborillata van. Ezért gondoltam arra, hogy ez a negyedéves munkám – amely amúgy teljesen somogyis – méltó arra, hogy itt, az egykori műtermem előtt minket képviseljen. Somogyi József apám helyett apám volt.”
Az alkotói mellett fontos volt számára oktatói tevékenysége, 1978-tól tanított a Képzőművészeti Főiskolán, 1990 óta tanszékvezetőként, 1990 és 1991 között docensként, 1991-től egyetemi tanárként. 1992 és ’95 között rektorhelyettesi posztot töltött be, 2009-ben professor emeritus címet kapott. A főiskolai oktatás mellett 1986 óta vezette a hevesi művésztelepet.
1975-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. 1986-tól érdemes művész, 1990-ben Magyar Művészetért életműdíjat kapott, 2001-ben Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát. 2014-től viselhette a Nemzet Művésze címet. 1995-től a Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet tagja, 2011-től, az akadémia köztestületté válásától, annak rendes tagja.
„Kő Pál egyszerre volt a szobrászművészetben újító és több ezer éves kézműveshagyományok virtuóz folytatója” – méltatta a művészt közleményében az MMA. Az akadémia Kő Pált saját halottjának tekinti.
Szombaton könyvcserepiknik lesz a Kopaszi-gáton
Cannes-ban mutatják be a Monte Cristo grófja új feldolgozását .
Az Anyanyelvápolók Szövetsége magyar nyelv heti programja.
Április utolsó hétvégéjén, 27-én és 28-án megnyílnak a tájházak és szabadtéri múzeumok kapui.
Elgázolt egy embert a metró a Blaha Lujza téren
Döntöttek a Házasság első látásra párjai, hogy együtt folytatják-e
Harry herceg elsírta magát III. Károly döntése miatt, ez volt az utolsó csepp a pohárban
Pentagon-tanácsadó: elkerülhetetlen az ukránok veresége, ezután pedig a szomszédokhoz csatolhatnak területeket
Házasság első látásra: Petra és András újra együtt!
Ilaria Salis újabb nyílt levelet írt magyarországi börtönéből
Már atomfegyvereket telepítenek az oroszok?
NFL: Caleb Williams az 1/1, hatalmas rekordokat hozott a draft első köre
Játssz és nyerj páros belépőt a Magyarország-Kanada jégkorongmeccsre (hirdetés)
A hajszolt életvitel nem lehet kifogás, vedd komolyan a vashiányt (hirdetés)
„Sokáig emlékezni fogok még erre” – a mindent eldöntő góljáról beszélt a Veszprém távozó légiósa
Magyarország nem volt szószegő
Szombaton könyvcserepiknik lesz a Kopaszi-gáton
Cannes-ban mutatják be a Monte Cristo grófja új feldolgozását .
Az Anyanyelvápolók Szövetsége magyar nyelv heti programja.
Április utolsó hétvégéjén, 27-én és 28-án megnyílnak a tájházak és szabadtéri múzeumok kapui.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.