A mindössze negyven évet élt Balassi Bálint katona, költő és műfordító is volt. Nemcsak a magyar nyelvű költészet első kiemelkedő művelőjeként, hanem a magyar szerelmi líra megteremtőjeként is kitűnt. Költészetének java része a Balassi-kódexben maradt fenn, amely tematikailag három egységre osztja verseit: szerelmes, istenes és vitézségről szóló énekekre. Már korai szerepjátszó szerelmes versei nagy poétikai tudásról és költői tehetségről tanúskodtak. Műveltségét pedig többek között az is jól mutatja, hogy a magyar mellett még nyolc nyelven tudott. Életművének és emlékének ápolását tűzte ki célul a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke, Molnár Pál 1997-ben. Az általa alapított irodalmi díjat évente egy magyar anyanyelvű és egy külföldi költő veheti át. A díj a XVI. századi magyar végvári szablya mintájára kovácsolt kard, amelyet Fazekas József bonyhádi kardkovács készít. Az ünnepélyes díjátadót minden évben február 14-én, Bálint napján vagy annak előestéjén tartják Budapesten.
A Rímek szablyaélen című kötetben huszonöt költő verseit olvashatjuk, akiket megihletett Balassi Bálint költészete, szellemisége. Molnár Pál vegyesen adja közre a magyar és idegen nyelvű költeményeket, ami még érdekesebbé, változatosabbá teszi a könyvet. Döbrentei Kornél Balassi-keservese magával sodró létösszegzés: Csatákban győztem, kicsit se nyertem békét, / meggyalázhatták, mert elvesztettem végképp / a háborút. Nagy Gáspár Valahol örökké című költeménye hasonló hangvételű, Ágh István Szentek voltunk című verse pedig a kötet egyik legelgondolkodtatóbb, legszebb és legmegindítóbb alkotása.
A Rímek szablyaélen című kötet huszonöt költő verseit, műfordításait tartalmazza
Az idegen nyelvű fordítások között is sok a magas színvonalú. Kiemelkedik közülük a tavaly januárban elhunyt John Ridland amerikai költő, műfordító On Balint Balassi’s Name (Balassi Bálint nevére) című költeménye, amely természetesen az eredeti vershez hűen megtartja az akrosztikont (a sorok kezdőbetűi összeolvasva egy nevet adnak ki, ebben a költeményben Balassi Bálint nevét). Ridland azonban nem csak Balassi költeményét fordította le, hanem Ady Endre, Kosztolányi Dezső és Radnóti Miklós egy-egy versét is, érdemes ezeket is elolvasni. Molnár Pál török, macedón, örmény, francia, orosz és ausztrál költők, műfordítók versfordításait is beválogatta a kötetbe, ami valóban azt bizonyítja, hogy Balassi Bálint költészete univerzális. A kötet végén pedig megtaláljuk az alkotók listáját. Minden szerzőről rövid ismertetőt olvashatunk, ami kimondottan hasznos, olvasóbarát.
A kötetre ajánlott úgy tekinteni, mint egyfajta különleges irodalmi gyűjteményre, amely Balassi Bálint szellemiségét viszi tovább. Molnár Pál a kötet elején olvasható esszéjében ezt úgy fogalmazza meg: a kard áthatol a trianoni térképvonalakon, mintha azok nem is lennének. Dunaszerdahelyre, Mezőváriba, Sepsiszentgyörgyre, Csíkszeredába, Kolozsvárra és Óbecsére is eljutott magyar irodalmi kiválóságokhoz. Művelődésünk, művészetünk a mesterségesen meghúzott államhatároktól megszabadulva, a Szent Korona örök tartományaiban egységes. És az is marad.
Rímek szablyaélen – Balassi-kardos költők és műfordítók antológiája. Szerkesztette: Molnár Pál. Kairosz Könyvkiadó, 2020.
