A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött:  [email protected]

Program

Köszöntőt mondanak:
Cselőtei László, az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program Kollégiumának vezetője
Batta András, a Magyar Zene Háza főigazgatója

I. szekció 10.15-11.35
Levezető elnök: Vass Norbert, a Volt egyszer egy beatkorszak blog szerkesztője

„Video killed the radio star” (The Buggles)
Avagy a videoklipek kiütéses győzelme a médiában
Amikor a videoklip, mint új műfaj megjelent, az első videoklipek valójában illusztrált dalok voltak, később mini mozifilmekké fejlődtek. Közben a dalszövegekkel ellátott animációs videók is divatba jöttek, majd a technológia fejlődésével a zenei videók már nem csupán promóciós eszköznek számítottak, hanem esetenként valódi rövidfilmként, sőt, művészfilmként értékelhető darabok is születtek. Amikor a Music Television megkezdte működését, nem véletlenül a The Buggles Video killed the radio star című dalával indult a csatorna 1981. augusztus 1-én, hogy aztán teljesen megreformálja a világ zenefogyasztási szokásait.
Előadó: Rozsonits Tamás, zenész, zenei újságíró

Extázis 65-től 89-ig
Rockzene a hatvanas-nyolcvanas évek magyar mozifilmjeiben
Született-e hazai Egy nehéz nap éjszakája jellegű film? – Tegyük fel ezt az álnaiv kérdést a magyar könnyűzene és a magyar film kapcsolatát feszegetve. Majd fogalmazzunk élesebben: Társművészetek interakciója vagy divatos hangkulissza? A beat- majd rockzene már 1965-től megszólalt a hazai mozifilmekben. Változó stílusban, mondhatni, változó hangerővel, egyben változó kontextusban. A fontosabb hazai zenés filmeket kaleidoszkópszerűen bemutatva az előadás azt vizsgálja, hogy a műfaj rétegződésével párhuzamosan milyen mértékben és látásmóddal történt meg a filmesek részéről a rockzene beépítése a hazai film világába.
Előadó: Kovács László, jogász, lemezkiadói szerkesztő

Képpel írt rocktörténelem
Rockfotósok és könnyűzenészeket megörökítő fotóriporterek a rendszerváltás előtt
Ahhoz, hogy a rockzene megszülető sztárjainak ne csak a hangját, de az arcát, az alakját is megismerhessék, és később ismerhessék a rajongók, elengedhetetlen volt az a munka, amit a könnyűzenét is megörökítő fotóriporterek végeztek az ötvenes évek végétől kezdődően. Enélkül a változó hazai sajtópiac, elsősorban a fiataloknak szóló lapjai is üresebbek lettek volna, miközben abban is biztosak lehetünk, hogy ma sokkal kevesebbet tudnák a magyar rockzenéről. Nem elsősorban az ikonikus, művészi értékkel is bíró pár száz fotó hiányozna, hanem az a több százezer kevésbé ismert felvétel, amelyek dokumentumként, forrásként
szolgálnak a kort és a kor könnyűzenéjét kutatók számára.
Előadó: Bajnai Zsolt, a beatkorszak vezetője, a Hangfoglaló Program elindítója

Kávészünet: 11.35-11.50

II. szekció: 11.50-13.10
Levezető elnök: Rozsonits Tamás, zenész, zenei újságíró

Csomagolópapírtól az art designig
Fejezetek a magyar könnyűzenei lemezborítók alakulástörténetéből
Az előadás a Kádár-korszak emblematikus könnyűzenei hanglemezborítóit – album és
kislemez formátumokat, a populáris kultúra kultikus tárgyait –, történelmi, társadalmi, kulturális, művészeti és technológiai kontextusban vizsgálja. Hogyan valósultak meg a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV) gyakorlatában aktuális korszellemet tükröző megoldások? A külföldi hatások mellett kiemelve a művészi megvalósításokat, a fotográfia, a képzőművészet és a tervezőgrafika kifejezésmódjainak bemutatását.
Előadó: Koszits Attila, Kultúrakutató, művészeti és zenei szakíró, zenész

Kommunista szombatos albumok
A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat lemezborító politikája
Hogyan lehetett rávenni Bors Jenőt, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV) igazgatóját arra, hogy még szombaton is beálljon a cég kétkezi munkásai közé? Milyen ötletekkel bombázták a zenekarok az MHV vezetőit, amikor a nagylemezeik külcsínéről, a borítókról volt szó? Milyen engedélyeztetési procedúrán kellett átmennie a fekete korongok borítóinak
ahhoz, hogy a vásárlók végül kézbe vehessék azokat? Hogyan alakult a pártállami monopolcég hozzáállása a vizuális cenzúrához? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az előadás.
Előadó: Csatári Bence történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tudományos főmunkatársa

Amiről a rockplakátok mesélnek
Rockplakátok a 60-as, 70-es, 80-as években és az azokból kinyerhető információk
A rockplakátok – amellett, hogy sokszor vizuális élményt is nyújtottak és nyújtanak –, mint reklámeszközök elsődleges céljuk az információátadás a közönségnek. Leginkább azt üzenik,
hogy egy adott zenekar vagy előadó mikor és hol ad koncertet. Ezen túlmenően azonban rocktörténetileg értelmezhető információkat is hordozhatnak, amelyekből olykor a plakát készítőinek akaratától függetlenül is messzebb menő következtetéseket vonhatunk le, sőt akár más forrásokkal alá nem támasztható információkat is kinyerhetünk.
Előadó: Bálint Csaba, Rockmúzeum elnöke

Ebédszünet 13.10-14.00

III. szekció: 14.00-15.30
Levezető elnök: Bajnai Zsolt, a beatkorszak vezetője, a Hangfoglaló Program elindítója

A Beatlestől az Új Hullámig
Popkulturális könyvek a rendszerváltozás előtti Magyarországon
A rendszerváltás előtt szinte csak két állami kiadó foglalkozott popkultúrával kapcsolatos könyvek kiadásával: a klasszikus zenére fókuszáló, onnan csak alkalmanként kikacsintó Zeneműkiadó Vállalat, és a műfajt sokszor bulvárszinten megközelítő Ifjúsági Lapkiadó Vállalat. Sebők János korszakos kultúrtörténeti műveiig – A Beatlestől az Új Hullámig
(1981), Magyarock 1-2. (1983, 1984) – a hazai könyvespolcokról lényegében hiányoztak a műfajjal kapcsolatos fajsúlyosabb kötetek. Az állami monopólium lebomlásával az évtized végén sorra bukkantak fel az újabb és újabb kiadók, ezek alapvetően mennyiségi, mint minőségi áttörést hoztak ezen a területen.
Előadó: Jávorszky Béla Szilárd, zenei szakíró

Az (ellen)divat és az underground zene találkozási pontjai
Király Tamás „álmai” és barkácsesztétikája
Király Tamás dekonstruktív divattervező nyolcvanas évekbeli munkái összekapcsolódtak a zenei szubkultúrák világával. A Boy’s Dreams performansza 1986 júniusában az Ági és a fiúk, a Balkántourist, a Gagarin és Másik János közreműködésével valósult meg a Petőfi Csarnokban. Bemutatóinak összművészeti jellege volt, szokatlan és sajátos történetmesélési technikáját a zene egészítette ki. Nem a rendszer hivatalos, inkább az ellenkultúrához tartozott, munkái leginkább a Barbara Vinken által „posztdivatnak” vagy „ellendivatnak” nevezett fogalmi keretek diskurzusában értelmezhetők. Üvegből, púrhabból, vagy nejlonból készült kreációinak egy-egy darabja a New Art Stúdió mozgó kirakatában is látható volt.
Előadó: Egri Petra, PTE KPVK, Alkalmazott Művészetek Tanszék, tanársegéd, a METU Fenntartható Divatmenedzsment szakán óraadója

És te milyenes vagy?
A csináld-magadtól a merchandise-ig
Identitáskeresés, közösséghez való tartozás, rajongás, divat: ebben az igen összetett hálóban, meglehetősen sajátosan fejezhették ki magukat azok, akik rajongásuk tárgyát – egy zenekart egy előadót – a lemezeken vagy kazettákon kívül sajátjuknak akarták tudni. Dedikált fényképek, matricák, pénztárcák, pólók, felvarrók, poszterek, jelvények mind megjelennek képzeletbeli baboskendős szimatszatyrunkban és –on, és bemutatjuk azokat is, akik mindezeket előállították.
Előadó: Bihari Balázs, újságíró-zenész, a Majdnem Híres Rocksuli társalapítója