A Tiszát kiszárítja a hiteltelenség

Kollár Kinga a hazájának okozott óriási pusztítást a felszólalásával – fogalmazott a lapunknak adott interjúban Juhász Hajnalka. A KDNP frakcióvezető-helyettese elmondta a véleményét Magyar Péterről, de szó esett az Európai Unió helyzetéről, az ukrán EU-tagság jelentette veszélyekről, valamint a legújabb kormányzati döntésekről is.

Forrás: KDNP frakció

– Számos intézkedést jelentettek be a kormánypártok, amelyekkel a családokat segítik. Miért az szja-mentesség kiterjesztése mellett döntöttek?

– Az Európai Unió minden tagállamának el kell döntenie, milyen választ ad a demográfiai kihívásokra. A tagállamok nagy része a migrációt tekinti megoldásnak. Mi viszont abból indultunk ki, hogy ösztönözzük a fia­talokat, hogy házasságban és családban gondolkodjanak. Nem kell személyi jövedelemadót fizetnie annak a hölgynek, aki 30 éves kora előtt édesanya lesz, és ha 30 éves kora után további gyermeket is vállal, gyakorlatilag egész életére szja-mentessé válik. A 25 év alattiak szja-mentességét már korábban bevezettük, a négygyermekes édesanyák szja-mentességét pedig az év második felében kiterjesztünk a háromgyermekes édesanyákra. A kétgyermekes édesanyák szja-mentessége 2026 januártól indul, ezt négy lépcsőben vezetjük be, először a 40 év alattiak, majd a 40 és 50, azután az 50 és 60 év közöttiek, végül a 60 év felettiek számára. Az apák mindemellett igénybe tudják venni a 2026 januárjáig megduplázott családi adókedvezményt, tehát a férfiakat is segítjük. A csed és a gyed, valamint az örökbefogadói díj szja-mentessége pedig júliustól még tovább erősíti a családok anyagi stabilitását. A nemzet jövője az, hogy egy édesanya biztonságban érezze magát, mert akkor fog gyermeket vállalni. Így tudjuk a legjobban segíteni azt, hogy a nemzetünk jövője biztosítva legyen. 

Juhász Hajnalka, a KDNP frakcióvezető-helyettese (Fotó: KDNP-frakció)

– Egy másik törvényjavaslat, amit benyújtottak, arról szól, hogy a magyar EP-képviselőknek ugyanolyan vagyonnyilatkozatot kell tenniük, mint az országgyűlési képviselőknek. Mi indokolja ezt a változtatást?

– Ennek a módosításnak két előzménye is van. Az egyik, hogy amikor az egész jogállamisági eljárás hazánkkal szemben elindult, akkor felhozták a brüsszeli liberális kollégák, hogy nem elég jó a magyar vagyonnyilatkozati rendszer. Azonban az európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozati rendszere sokkal kevésbé átláthatóbb és sokkal kevésbé egyértelmű, mint a magyar. A magyar rendszer nagyon szigorú és részletes, ugyanis minden vagyonukról be kell számolniuk az országgyűlési képviselőknek, sőt a vagyonnyilatkozatunkhoz csatolnunk kell a házastársunk és a gyermekeink vagyonnyilatkozatát is. Ez mindenki számára megtekinthető. A másik előzmény, hogy Magyar Péterrel szemben felmerült a bennfentes kereskedelem vádja. Ha valaki annyira részletesen és mélyrehatóan kritizálja az intézkedéseinket, a célkitűzéseinket, akkor, ha kellően bátor, nincs mitől félnie. 

Egy sokkal szigorúbb vagyonnyilatkozati rendszer irányába indulunk el, ami azt jelenti, hogy az EP-képviselőknek a magyar vagyonnyilatkozati rendszerhez hasonló részletességgel kell beszámolniuk arról, milyen ingó és ingatlan vagyonuk van. Ennek kapcsán csak halkan jelezném, hogy az EP-képviselők jelenlegi vagyonnyilatkozata nem nyilvános. A törvény előtt mindenki egyenlő, és az, hogy valaki Manfred Weberrel szoros barátságot ápol, nem jelenthet kivételt a szabályok alól. Akinek nincs takargatnivalója, annak nincs mitől tartania.

– Miként vélekedik arról, hogy Magyar Péter többször is sértő megjegyzéseket tett a nőkre?

– Nagyon elkeserítő, ha egy férfi így beszél. Onnantól kezdve nem tudok valakit komolyan venni, hogy a saját feleségét és a gyermekeit felhasználja a politikai karrierje építésére. Nálam a hitelesség itt véget ér, és ahogyan ő a nőkről beszél, a nőkkel viselkedik, abban abszolúte érzékelhető egyfajta sértettség. Magyar Péter egy felépített személyiség, és amikor ebből a szerepből kiesik, akkor lehet látni, hogy valójában nem tiszteli sem a nőket, sem az időseket, sem a választópolgárokat, akikről nagyon-nagyon degradálva beszél. Ez az igazi arca.

– Kollár Kinga, a Tisza Párt euró­pai parlamenti képviselője örül annak, hogy nem érkeznek az uniós források hazánkba, mivel ez szerinte erősíti az ellenzéket. Mennyire hiteles ez a fajta politizálás?

– Egy politikus csak akkor lehet hiteles, ha elsődlegesen a magyarokat képviseli, és csak utána a politikai közösségét. Ha ez fordítva van, akkor nem a hazát szolgálja, hanem saját politikai karrierjét. Kollár Kinga felszólalása a legjobban azt mutatta meg, hogy milyen egy ház tartóssága, valódi minősége, ha nem megfelelő alappal építjük meg. Itt arra gondolok, ha nincsenek egy pártnál lefektetve, hogy mik az alapvető értékeik, amelyhez mindig és minden körülmények között ragaszkodik, akkor idővel az aktuális politikai érdekek bábja lesz. Ez a kisebbik probléma, a nagyobb baj az, hogy a hazájának okozott óriási pusztítást a felszólalásával és ennek a gazdasági hatásain keresztül pedig a magyar embereknek. Ha ő annak örül, hogy az uniós pénzeket visszatartják, és ez neki politikailag hasznos, akkor nincs és nem is lehet helye a magyar közéletben. 

Ha Magyar Péter ezen „értékrend” alapján válogatja meg a politikai közösségét, akkor bizony a Tiszát a hiteltelenség idővel kiszárítja a politikában.

– A kormány döntött, és bevezették az árrésstopot, hogy letörjék az alapvető élelmiszerek árát. Mik az eddigi tapasztalatok az intézkedéssel kapcsolatban?

– Hosszú ideje mondjuk, hogy a brüsszeli szankciók nem működőképesek. Erre a gazdaság áremelésekkel reagált, ezért a magyar kormánynak be kellett avatkoznia. Nem arról van szó, hogy a kereskedelmi láncoknak ne legyen profitjuk. Csak ne legyen olyan szintű profitjuk, amely a magyar emberek pénztárcáját megterheli. Mostanra már 18,8 százalékkal csökkent azoknak a termékeknek az ára, amelyekre bevezettük az árrésstopot. Tehát már ilyen rövid idő alatt kiderült, hogy az intézkedés nagyon hasznos. Nekünk az a fontos, hogy amikor egy magyar család, egy nyugdíjas vagy egy fiatal bemegy a boltba, azt érezze, hogy elfogadható összeget fizet.

– A parlament megszavazta a gyülekezési törvény módosítását, amivel lehetetlenné válik, hogy megtartsák a Budapest Pride-ot. Miért döntöttek a szigorítás mellett?

– Amikor a Momentum képviselői füstbombákat gyújtottak a parlamentben, tartottam attól, hogy elkezdenek egy olyan táncot járni, amilyeneket a pride-on lehet látni. De szerencsére ettől a performansztól megkíméltek minket. Mindannyiunknak a retinájába beleégtek a pride-on történtek, még felnőttként is sokkoló volt látni. A pride kapcsán az ember komolyan elkezdett gondolkodni, hogy igazából miről is szól és egyáltalán mit képvisel. Félmeztelen (jobb esetben) nők és férfiak provokáltak, kigúnyolták a keresztény kultúrát is, és ami a legijesztőbb volt, hogy nagyon sok gyermek volt kint a pride-on. Egy konzervatív politikus számára nagyon fontos célkitűzés, hogy egy természetellenes dolog soha ne váljon természetessé. 

A gyermekvédelem felülírja a szexuális kisebbség jogait. Ez most már alaptörvényi szinten van deklarálva, ami azt jelenti, hogy a gyermekvédelem, a gyermek testi, szellemi és lelki épségéhez való jog minden más jogot megelőz, kivéve az élethez való alapvető jogot. Nem a szabadság korlátozásáról van szó, fontos feladata a kormánynak, hogy a gyermekeket megvédje. 

Egyébként, akit megbírságolnak, abban az esetben a bírság összegét gyermekvédelemre kell fordítani.

– A kormány véleménynyilvánító szavazást indított Ukrajna EU-tagságáról. Milyen következményekkel járna, ha Ukrajna az Európai Unió tagja lenne?

– Évekkel ezelőtt mindig azt hallgattam a különböző tagállamok képviselőitől, hogy Ukrajnával szóba sem szabad állni, az egy korrupt ország, alkalmatlan uniós tagságra, többek között nincs megfelelő igazságügyi rendszere és nem független a bírósága. Meggyőződésem, hogy a brüsszeli és a tagállami vezetők jelentős része arra használja a csatlakozási folyamatot, hogy a sikertelen háborúpárti politikájukat elfedjék. Ukrajna EU-tagságának nagy a gazdasági kockázata. Az Ukrajnából érkező gabona GMO-módosított, és tönkreteszi a magyar mezőgazdaságot. A másik kockázat a munkaerőpiacot érinti, mivel Ukrajnával óriási létszámú munkanélküli válna uniós polgárrá. Kinek a munkáját vennék el azok, akik az uniós tagsággal összekötve auto­matikusan munkavállalási engedélyt kapnának? A harmadik az egészségügyi kockázat, mivel nincs olyan oltási rendszer Ukrajnában, mint Magyarországon. Súlyos gazdasági kihívásokkal néznénk szembe, miközben Ukrajna az Európai Bizottság eddigi elvárásait sem tudta teljesíteni. Már a csatlakozási tárgyalások megkezdése, vagy annak a felvetése is speciális helyzetet teremtett, hiszen eddig csak akkor tárgyaltak lehetséges tagállammal, ha az a tízpontos bizottsági elvárásokat teljesítette. Ebből jó szándékkal sem tudott Ukrajna négyet-ötöt teljesíteni. Nem beszélve a nemzeti kisebbségek jogairól, amivel régi adóssága van Ukrajnának.

– Hogyan lehet az EU-t megóvni attól, hogy a vesztébe rohanjon?

– Óriási veszélyt és kockázatot jelent, hogy háborúban álló ország uniós csatlakozásáról tárgyalnak. Pontosan ezért fontos a magyar kormány véleménynyilvánító szavazása. Azt kérjük mindenkitől, töltse ki és küldje vissza a szavazólapot, mert nekünk ez ad felhatalmazást, hogy megvédjük az Euró­pai Uniót, de elsődlegesen a magyar embereket és a magyar gazdaságot attól a veszélytől, amit Ukrajna csatlakozása jelent. 

Manfred Weberéknek az volt a célja, hogy Magyar Péter szervezzen egy másik szavazást arról, hogy mindenki lelkesen támogatja Ukrajna csatlakozását, és az erősen megkérdőjelezhető eredményt hamarabb közöljék, még mielőtt a véleménynyilvánító szavazás megtörténne. Gondolom, ez volt az üzlet, amit megkötöttek, hogy Magyar Péter mentelmi jogának kérdéskörét az EP folyamatosan halassza.

– Nemrég Varsóban járt, ugyanis Lengyelország látja el az Európai Unió soros elnökségét. Milyen tapasztalatokat szerzett?

– Hetedik éve vagyok képviselő, de soha nem tapasztaltam olyan feszültséget, mint amilyet a háborús készülődés keltett most a politikusokban. A háborútól való félelem mindenkiben felszakította a régi sebeket, ami rendkívül veszélyes. Mi voltunk az egyetlen tagállam, amely a béke érdekében szólalt fel. A legnagyobb veszély, hogy mindenkit a háború árnyékával fenyegetnek, miközben annak nincsen realitása, hogy Oroszország megtámadná Európát. Annak viszont van realitása, hogy az Európai Unió belerokkan a háború további finanszírozásába. A tartományért felelős lengyel miniszter ordibálva magyarázta, hogy ezt a háborút folytatni kell, és támogassuk Ukrajnát. A lengyel elnökség nem arra törekszik, hogy kompromisszumot kössön, pedig a kül- és biztonságpolitika az, ahol egységre van szükség, hogy a 27 tagállam együttesen tudjon fellépni. De az is óriá­si kockázatot jelent, hogy a lengyelek létrehoztak egy stratégiai kutatóintézetet Ukrajnával, amelynek részeként a NATO-gyakorlatokat adják át az országnak. Azt pedig elfogadhatatlannak tartom, ahogy a lengyelek vagy a többi tagállam beszél az amerikai elnökről. Lehet szeretni vagy nem szeretni Donald Trumpot, de ő az Amerikai Egyesült Államok elnöke. Tehát vele kell megtalálni a közös hangot. Nincs rendjén, hogy a tagállamok bizniszelni akarnak az Amerikai Egyesült Államokkal, de közben Ukrajna érdekében megengedhetetlen stílusban beszélnek Trumpról.

– Az Európai Parlamentben ismét Magyarországról vitáztak. Mi az oka, hogy Brüsszelben újra hazánk megbüntetése volt napirenden?

– A brüsszeli vezetők nem számítottak Trump győzelmére. Meg voltak győződve arról, hogy Kamala Harris fogja megnyerni az amerikai elnökválasztást, és a háború finanszírozása folytatódik, így sikerként könyvelhetik el a háborúpárti politikájukat. Nem ez történt, és most az a céljuk, hogy az egyetlen országot, amelyik kezdettől fogva a béke pártján áll megbüntessék, hogy eltereljék a figyelmet a saját sikertelenségükről. De ezt is meg fogjuk ugrani, mint ahogyan eddig mindent megugrottunk. Lesz még számos ilyen próbálkozás, nincsenek illúzióim. A jogállamisági kérdéskörben is zsarolnak minket folyamatosan, de a magyar jogszabályok teljes mértékben megfelelnek az uniós jogszabályoknak. Évek óta folytatom ezt a harcot, semmi új nincs a nap alatt. Az a feladatunk, hogy nagyon határozottan képviseljük az álláspontunkat az uniós intézményekkel szemben. A patrióták erősödnek, fényes a jövőképünk. 

– Milyen új feladatokat hoz magával, hogy néhány hete megválasztották a KDNP frakcióvezető-helyettesének?

– Megtisztelő a feladat és próbálok ennek maximálisan eleget tenni. A Pest vármegyei elnökség vezetését is átvettem, és azt látom, hogy sok időt kell tölteni a közösséggel, az emberekkel, és meg kell hallgatni őket, hogy megértsük, milyen problémával küzdenek napi szinten. Nagyon fontos a kis ügyeket is felkarolni, és a közösségek megerősítésén dolgozni. A közösségekkel töltött időt nem lehet megspórolni, ezért nagyon sok helyre megyek, nemcsak Pest vármegyében, hanem országszerte, ahová meghívnak. Amikor 2018-ban elkezdtem a képviselői munkámat, akkor egy alázatos keresztény mentalitással próbáltam a liberális elitet meggyőzni arról, hogy nem a helyes úton járnak. Most már sokkal inkább Jeanne d’Arc-mentalitással, tehát lelki páncélban, határozottan, keményen, semmitől sem félve harcolok. 

A politikában meg kell találni keresztényként azt az utat, ami még belefér, de hatékony és megérteti a másik politikai közösséggel, hogy mi nem fogunk hátra lépni és nem fogunk megijedni semmitől. Megyek előre, és nem okoz félelmet, ha egy olyan nemzetközi szervezetben kell felszólalnom, amelynek az egésze liberális. 

Tudom, hogy azért küzdök, ami Európának az egyetlen jövője lehet, a keresztény kultúra megőrzéséért, a családok és a gyermekek védelméért. A túlerővel szemben el fog jönni a mi időnk, amikor nekünk lesz túlerőnk nemzetközi szinten.

Borítókép: Juhász Hajnalka, a KDNP frakcióvezető-helyettese