Az Erdélyi Szépmíves Céh és a Kolozsvári Állami Magyar Színház 1936-ban meghirdetett drámapályázatának díjnyertes darabja volt Tamási Áron színpadi játéka, a Tündöklő Jeromos.

A bírálóbizottság így méltatta a művet: „Székely falusi miliő. Első tekintetre reális, sőt naturalisztikus történet, amely mögött azonban csakhamar hatalmas misztikus háttér alakító erejét érezzük. Az alakok hús-vér figurák ugyan, mégis többek, mint való személyek. A mi korunkat, egyéni és történelmi sorsunkat eldöntendő nagy eszmék képviselőinek mutatkoznak be az egyszerű emberek. (…) Csordultig telve van játékos humorral, nagy emberi jósággal és egyúttal mélységes komolysággal. Az egész darabot átlengi a székely táj sajátos illata, a hegyek éles levegője. Ez a színjáték igazi, őseredeti, a maga különvaló töretlen útját járó, semmi mással össze nem hasonlítható művészet, amely sehol másutt, mint itt, a mi földünkön meg nem születhetett volna.”

Jeromos, az ördöngős népámító milliós üzletet lát abban, ha a székely falu népét pénzzel, ígéretekkel magához édesgetve a politikusok hatalmának tömegbázisává formálja. A minden irányból nyomorgatott, válságok és világégések árnyékában gyötrődő, megtépázott, esendő és gyarló székely közösség megkísértése nem jár sikerrel. „Nem veszett el bennünk a lélek!” – mondja Gáspár, a fiatal székely legény, aki megkeseredett apjának példát mutatva nem hajlandó a közösség megrontóját szolgálni. A legnagyobb vihar után is „örvendeni akar a szív és teremni a föld”. 

– Nehéz, súlyos téma ez ebben a vajúdó világban, de olyan humorral fűszerezi Tamási a darabját, hősei még esendőségükben is olyan szerethetők, hogy valahogy meseivé válik minden. És ezt a „kedves szomorú-mókás falut elönti végre a reggeli fény” – fogalmaz Márkó Eszter rendező.

Az 1936-as kolozsvári ősbemutató után, 1939-ben mutatta be a Tündöklő Jeromost a Nemzeti Színház, amelyet Tamási Áron születésének 125. évfordulóján szervezett emlékév alkalmából tűzi újra műsorára a teátrum.

Jegyár: 3 000 Ft.

Jegyvásárlás: ITT