Erdő Péter: Ferenc pápa jött, hogy jobbá tegyen minket

Erdő Péter bíboros a Café Francesco rendezvényén beszélt római útjáról, a pápaválasztás körülményeiről, Ferenc pápa örökségéről, valamint az egyház szerepéről a mai világban.

Ferenc pápa és Erdő Péter bíboros esztergom-budapesti érsek és Magyarország prímása szentmisét celebrál a Kossuth Lajos téren a pápa budapesti látogatása során, 2023. április 30-án Fotó: Vincenzo Pinto Forrás: AFP

A bíboros elárulta: többször is meghívta Magyarországra Ferenc pápát, mert úgy érezte, hogy a magyar népnek szüksége van a jelenlétére.

Ferenc pápa és Erdő Péter bíboros esztergom-budapesti érsek és Magyarország prímása szentmisét celebrál a Kossuth Lajos téren a pápa budapesti látogatása során (Fotó: AFP/Kisbenedek Attila)

Legutóbb azt mondtam neki: nem vagyunk jók, jöjjön el, és javítson meg minket. És ő valóban eljött

– fogalmazott Erdő Péter, utalva Ferenc pápa második magyarországi látogatására, írja az Index.

A konklávé kulisszatitkai

A beszélgetés során szóba került a legutóbbi pápaválasztás is, ahol Erdő Péter neve szintén esélyesként merült fel. A The New York Times információi szerint az első szavazási körben az egyik legtöbb voksot kapta, mögötte egy konzervatívabb bíborosi szövetség állt, szemben az úgynevezett „Ferenc pápa embereivel”.

A La Stampa értesülése szerint egy diplomatikus megjegyzése – miszerint „sokan önre szavaznának, de az olasz testvérei nem” – hozzájárulhatott ahhoz, hogy Pietro Parolin bíboros végül visszalépett, és más jelölt támogatására kérte híveit.

XIV. Leó pápa és a kihívások

A frissen megválasztott XIV. Leó pápát a bíboros intellektuális, de nem „sztártípusú” személyiségként jellemezte. Névválasztását XIII. Leó pápa, valamint Nagy Szent Leó iránti tiszteletből hozta meg. Erdő szerint a pápa számára fontos társadalmi kihívás a mesterséges intelligencia és a gyors technológiai fejlődés hatása, amely sok emberben kelthet értéktelenségérzést.

„Isten nem hiába teremti az embert – nem lehet felesleges senki” – idézte Ferenc pápa korábbi gondolatát, amely szerint nem szabad úgy bánni az emberekkel, „mint a szeméttel”.

Az egyház, mint közösség és intézmény

A rendezvény főtémája az intézményes egyház szerepe volt. Erdő Péter szerint az egyház nem később vált intézménnyé, hanem már az őskeresztény időkben az volt – a hit, az ige és a szentségek összetartották a közösséget, és ez a struktúra Jézus idején is jelen volt.

 A kereszténység génjeiben hordozza az intézményes jelleget. A kegyelem közvetítésének formája mindig is közösségi volt, még ha a történelem során sok hatás is érte.

– mondta a bíboros. 

Erdő Péter esztergom-budapesti érsek (Fotó: AFP/Kisbenedek Attila)

Hangsúlyozta, hogy mindenki saját módján járulhat hozzá az egyházközösség építéséhez, akár egyéni tettekkel, akár a plébániai közösségekben való részvétellel. Fontosnak nevezte a helyi segítségnyújtást is: nem lehet mindig a nagy karitatív szervezetekre várni.

A szinodalitás és az egyházi egység

Erdő Péter kitért a szinodalitás fogalmára is, amit nem azonosított a demokráciával, inkább a közös gondolkodás és együttműködés egyházi formájaként értelmezett. 

Végül rámutatott: az egyházi egység nem adottság, hanem mindennapos erőfeszítést, imádságot és önkritikát igényel. 

Akkor is, ha eltérések vannak a hiten belül, „az egységért dolgozni kell”, hiszen az eucharisztia, a liturgia és a tanítás mind közös örökséget hordoz.

Borítókép: Ferenc pápa és Erdő Péter bíboros esztergom-budapesti érsek és Magyarország prímása szentmisét celebrál a Kossuth Lajos téren a pápa budapesti látogatása során, 2023. április 30-án (Fotó: AFP/Vincenzo Pinto)