Ferenc pápa október 2-án a szinódus megnyitóján a Szentlélek vezetésére bízta a szinódusi munkálatokat. Magyar püspökök is részt vesznek az egyház kihívásaival foglalkozó háromhetes tanácskozáson. A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök, a keleti katolikus egyházak részéről a Magyar Görögkatolikus Egyházat Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita képviseli a szentszéki üléseken.
A püspöki szinódust VI. Pál pápa a II. vatikáni zsinat végén, 1965-ban alapította azzal a céllal, hogy a világ püspökei segítsék a mindenkori pápát az egyház előtt álló kihívások kezelésében.
A katolikus püspökök a világ és az egyház kapcsolatáról, az egyház megújulásának lehetőségeiről tanácskoznak az elkövetkező hetekben. Ferenc pápa idén is a Vatikánba szólította a világegyház püspökeit.
Több mint 360 résztvevő érkezett a püspöki szinódus XVI. rendes közgyűlésének második ülésszakára, amelyen egyháziak és világiak is vannak.
A VI. Pál pápáról elnevezett teremben zajlanak a tanácskozások és egészen október 27-ig tartanak. A szinódus első ülésszaka tavaly októberben kezdődött.
A szentatya úgy fogalmazta meg lényegét, hogy a szinódus célja, hogy „meghallja, megértse és tettekre váltsa az Isten akaratát”.
A munkálatokat előkészítő Instrumentum laboris az öt kontinens egyházainak tapasztalatából összeállított témákat foglalja magában. Ezek között szerepel a háború, az egyenlőtlenségek, a szegénység, az erőszakot elszenvedett személyek helyzete, valamint a nők és a világiak egyházban betöltött szerepe. A szinódusi atyák 35 munkacsoportban végzik munkájukat a hónap végéig.
A püspöki szinódus jelentőségéről és a Vatikánban zajló munkálatokról Mohos Gábor atya, esztergom-budapesti segédpüspök számolt be lapunknak. Elmondta, hogy a püspöki szinódus az egyház egyik legfelsőbb szintű tanácskozó testülete, amely a zsinat után alakult, ahol minden püspöki konferencia, illetve a keleti rítusú katolikus egyházak képviseltetik magukat a létszámuknak megfelelő tagokkal.
Ez most kibővül olyan világi hívőkkel, férfiakkal és nőkkel is, akiket a szentatya erre kiválasztott, hogy Isten egész népét hallgassa meg.
Ennek a szinódusnak a témája maga a szinodalitás, vagyis az, hogy az egyház egy élő közösség, egy nép, amely együtt járja az utat. Ezt hangsúlyozza ki különösen a szentatya.
Ezen téma részletei körül folynak a szinódusi megbeszélések, hogy hogyan tudunk együtt, mint egy nép haladni azon az úton, amely az üdvösség útja és amely az örök életre vezet, amelyre Jézus mindannyiunkat meghívott
– mondta.
Az egyházra váró kihívásokkal kapcsolatban a püspök elmondta, az egyház kihívásai hasonlóak, mint általában véve az emberiség kihívásai, bár sokrétűek hiszen a különböző földrészeken egészen eltérő körülmények között él az egyház. Akár szervezeti szempontból, a papok száma szempontjából, akár a társadalmon belüli százalékos arány szempontjából, akár az intézmények száma szempontjából.
Mindenkire érvényes, hogy hallgassuk Isten igéjét, a személyes és közösségi imában figyeljünk a Szentlélek vezetésére, hogy tudjunk egymásra odafigyelni, meghallgatni egymást. Később pedig ebből a kölcsönös egymásra figyelésből, a Szentlélek segítségével tudjuk megfogalmazni helyi szinten a szükséges lépéseket. A szentatya számára vannak kiemleten fontos témák
– fűzte hozzá a katolikus vezető.
Ezek közé tartozik a nők, a hölgyek helyzete az egyházban. A férfinak és a nőnek egyenlő a méltósága, fontos, hogy hivatásuknak az egymást kiegészítő voltát, ugyanakkor a különbözőségét úgy tudják megélni, hogy az az egész közösségnek, az egyháznak a javára váljon.
Mohos Gábor arról is szólt, hogy a nemzetközi média zaja nem igazán szűrődik be a szinódusi aulába. A résztvevők nem a média értelmezéseit követik, hanem a szinódusi titkárság által előkészített témákat veszik sorra. Hozzáfűzte, tény, hogy a szinódusi résztvevők között az egyházon belüli sokszínűség is megmutatkozik. Vannak, akik a hangsúlyt jobban az értékek megőrzésére helyezik és vannak olyanok is, akik az értékek megőrzése mellett a megújulásnak a fontosságára. Azt is hangsúlyozta, hogy nincs olyan nagy távolság a kettő között, hiszen mindannyian katolikusok, ugyanazt a hitet vallják, tehát a szinódusi üléseken belül nem tapasztalható nyomásgyakorlás, vagy feszültség a különbözőségek miatt.
A püspök azt is elmondta, a nők szentelésével és a homoszexuális párok helyzetével kapcsolatban nem várhatók lényegi újdonságok. Az egyház tanítása ezekben a témákban világos és egyértelmű. A tavalyi ülésen felmerült témákból a szentatya többet kiemelt, aminek a nyomán tíz munkacsoportot hozott létre. Ezek az egyes témákat részletesebben megvizsgálják teológiai, egyházjogi szinten, de akár szociológiai és pszichológiai szinten is, és ebből konkrét megfogalmazások fognak születni.
Kovács Gergely gyulafehérvári érsek beszámolt lapunknak a szinódusi munkálatokról.
Az érsek atya elmondta, a szinódus mostani, második ülése a tavaly októberinek a természetszerű folytatása: a mostani ülésszakra kidolgozott munkadokumentum az első ülésszakot követő hónapok konzultációinak eredményeit tartalmazza és összegzi azokat, egyetlen kérdésre keresve a választ: „Hogyan legyünk szinodális egyház a misszióban?”.
A mostani ülésszak feladata, hogy végigvigye az első ülésszakon megkezdett megfontolásokat, és a záródokumentumban felajánlja a szentatyának e megfontolások eredményét. Vannak témák, amelyeket az első ülésszak után Ferenc pápa tíz külön szakbizottságra bízott, ezek nem szerepelnek a mostani ülések napirendjén. Ezek a bizottságok a mostani ülésszak kezdetén bemutatták kutatásaik jelenlegi állását, és 2025 júniusáig folytatják munkájukat.
Nem könnyű magának a szinodalitás fogalmának meghatározása sem, hiszen nem ugyanazt értik alatta még a különböző rítusú katolikus egyházak sem.
Azt viszont mindenképp fontosnak tartja az érsek, hogy minden szinodalitás folyamat Jézusra építsen, annak alapja az evangélium legyen és nem a személyes, egyéni akaratok, elvárások.
Elengedhetetlen az örömhírhez, Jézus tanításához való hűség.
Kovács Gergely azt is elmondta, hogy a világban zajló háborúk és konfliktusok iránt érzett aggodalom is jelen van a szinóduson. Nemcsak az imákban, hanem konkrét szolidaritásban is. Elmondta, hogy a szinódus résztvevői pénzt is gyűjtöttek, amit még aznap eljuttattak a Gáza övezetbe. Feltétel volt, hogy senki ne a feleslegből adakozzon, hanem úgy, hogy érezze annak súlyát, hogy „fájjon az a zsebnek”.
A szinódusi munkálatok módszere ugyanaz, mint tavaly: a lélekben való megkülönböztetés és a párbeszéd
– folytatta az érsek.
A tavalyi év tapasztalatainak tükrében most ez gördülékenyebb, könnyebb. Nemcsak nekem van lehetőségem szabadon és őszintén elmondani meglátásaimat, véleményemet, hanem a másikra való odafigyelés által gazdagabb leszek
– mondta el az érsek atya. Az egyházi vezető úgy érzékeli, hogy a tavalyi ülésszakhoz képest konkrétabbakká váltak a témák, hangsúlyosabb az alapokhoz való hűség szükségességének aláhúzása. „Jézus Krisztusra épített egyház vagyunk. Oda kell figyelni a társadalomra, oda kell figyelni az elvárásokra, a megváltozott körülményekre, nyitott kell lenni a kihívásokra, viszont a szinodalitás nem reformot jelent, hanem azt kell minél jobban megértenünk, hogy miként legyünk szinodális egyház a misszióban. Senki sem egyedülálló keresztény, hanem közösséget alkotunk. Ahogy egy család minden tagjának van valamilyen feladata, ugyanígy minden keresztény felelős a közösségért, aktívan ki kell vennie részét az egyetlen közös küldetésből” – mondta.
Kovács Gergely érsek arról is beszámolt, hogy a hozzászólások egyértelműen mutatják, hogy az egyház nagyon sokszínű valóság. Nemcsak kontinensenként, vagy országokként, hanem sokszor még egy egyházmegyén belül és nagyon eltérő valóságok vannak. Pontosan ezért nagy kihívás az egész világegyház szintjén olyan általános döntéseket hozni, amelyek mindenhol egyformán érvényesek. Az erdélyi főpásztor úgy érzékeli, hogy a szinódus odafigyel arra, hogy ne általánosságokban fogalmazzon, hanem tekintettel legyen a kultúrák sokszínűségére és teret biztosítson az egyes helyi egyházaknak, püspökkari konferenciáknak, megyéspüspököknek, a konkrétumok megfogalmazására. Többek megfogalmazták azt az igényt is, hogy a záródokumentum mindenki számára érthető és konkrét nyelvezetű legyen.
Borítókép: A VI. Pál pápáról elnevezett teremben zajlanak a tanácskozások (Fotó: AFP)
